2014. november 4., kedd
Volton is túl vagyok
Ma már csak a mában kutatok,
sovány sóhajjal befele nézve,
kigyúlt arcomon láz rózsa pihen
s tenyerem nyitva mindig éberen .
Létezésed most is szívem álma ,
s emlékeztet törvényes jogomra ,
de szerelmednek gonosz varázsa
búcsúzni készül örök távozásra.
Még sokszor láttalak azóta ,
szálltak darvak színesen az égen
fényben csillogott szárnyuk
te jöttél csodálatos képben .
Göndör hajad lobogott feketén
s mosolyod testemet kergette,
csókok hulltak keskeny ajkadról ,
s szavaid csillogtak a szélben.
Szólítottál bársony hangon,
fülemet becézte kéjes beszéded
talpam alatt megrezzent a föld
s a darvak csak keringtek sötéten.
Most a volton is túl vagyok sebekkel
csak magamban haladok feléd ,
majd lehet egy másik dimenzióban
találkozhatok tündéri szemeiddel.[W.B.]
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)