2017. február 19., vasárnap

Szerenád a éjben---Vilhelem Margareta

  • Nagy tervek érett gyümölcse,
    mindig más ölébe hull
     míg senkik vígan beszélnek
    szivem csatázik szenvedéllyel.


    Átkos dölyfös kegyetlenség 
    sorsom meghatározója
    míg mások vígan lebzselnek
    csókjaim röpke percek .


    Minden nap új menet csilingel
    kis vágyaim oly nagyok
    hiába csendesül tüzes szivem
    reggel mindig újra kezdem .


    Szép volt minden ómló estben
    tebenned lelem kincsem
    mig hideg télnek takarója
    árnyként hull a homlokomra.


    Mennyi szikrás gondolatsór
    lüktet agyam sejtjeiben
    féltőnen őrzöm hideg szived
    titkos vágyak felejtésében. .