2018. november 20., kedd

Unnepi fenyek---Vilhelem Margareta

 A földön várva,a jövö ragyogó fények többnyire
 megtestesítik a létezésem
 csillogásuk boldogítja testem ünnepi küldetéssel
 és sziporkázó fénnyel,
 felettem egy csillag kigyúl a gomolygó sötétben
közönyös füst lesz ,
s a végeredmény,egy fura kérdőjel szememben
mit nem ismerek fel.

De azért kiváltságosak az ünnepi színes fények
 szikrái békésen intenek felém
s a nyugalmas csend, mi imákra késztetnek
 sziporkázó csillagok érdeme
és hálát adok minden jóért meztelen lélekkel
 újjászületett szívem keresztjével
vonzások és féltések felépített sóhaja felett
erősebb leszek.

Szinte elképzelhetetlen az összevegyült siker
 mi száll felettem képletesen
számlálom a nyíló éveket, mik érettem fénylenek
 ott ahol a szeretet égig ér ,
mosolygós arcomat világítja boldog derűvel 
 kitörli bánatom szivembol
állok tisztán ,visszhangzik bennem a kérdés
 s nem félek ha üres a zsebem.