félárván ,szorongások között
elmúlás démonjai keringenek
halhatatlanul titkosan felettünk .
Szomorú idők utolsó búcsújában
még benne van egy utolsó kacaj
kék tenger örvényének tájtékában
talánnyal játszik a kényszermosoly.
Mögöttünk marad, holt idők szennye
amiben báj, titokzatosság volt őrizve
észrevétlenül álló mosódó üzenetek
tenger homokkal sodrodnak nesztelen.
És eltűnnek csendben ismeretlenül
édes illattá vállnak mit belélegzünk
így ártatlanok maradnak bennünk ,
amíg üldöz egy olcsó kaland rege. [W.B.]
