Úgy várlak ------Vilhelem Margareta

• Tavaszi harmatos reggel,
  határtalan sugarak táncán
  kicsordul varázsos vágyam
  megpihenve kék hegyek ormán.
  
  
  Sápadt arcom tűzpiros lesz
  testem mámort lánggal éget,
  mint párolgó illatos kehelyben
  szívem megtelik izzó kéjjel.
  
  
  Ma téged várlak, jöttőd ígérted
  minden sóhajom illatos lehelet,
  meztelen vággyal szerelemben
  fürdik minden reggel szívem .
  
  Úgy várlak ,úgy várlak téged
  sápadt forrósággal égve,
  légy szerelmesem,este végre,
  csókjaiddal karold égő testem.
  
  Majd karjaim remegve ölelnek,
  csókod számra igézetet lehel,
  sebzett szívem dobol erősen
  mert testem fájdalmából élek.[W.B.]

Mindig ugyanaz-----Vilhelem Margareta

• A sok közös mozdulatokból 
  összegyűlő apró érintések
  és félénk törékeny érzelmek 
  ráncaiban is, légy mindig ember..
  
  Mert színes üvegfalak árnyain 
  inognak sötét idegen lelkek ,
  s karolásaink néha hasztalan 
  forró csókjaink érintése hideg.
  
  Porba hullnak elsírt alázatok,
  karjaink búsan sötét vermek
  de erőnkön túl az akarataink
  magának mindenki megteremt ,
  
  
  valóságot, bájos álmok helyett
  fényt és inogó árnyékot falevelen,
  s felvillanó víg holnapot látja,
  miközben némán tegnapot siratja.
  
  Mert kering az idő nesztelen,
  egy nap tél van aztán meleg,
  jönnek mennek a virágzások,
  mi maradunk mindig ugyanazok.[W.B.]
  

Ha emlékszel e még------Vilhelem Margareta

• És ma kérdem ,kutatva szemed
  lelked csillagos tükrében
  hol vádlóan villog a titok,
  hogy örök hűséget esküdtél
  szemem és szemed tüzében
  míg kezünk érintkeztek.
  
  Emlékszel- e még a csillagos égre,
  mik visszanéztek némán
  s én lelkedben kutattam
  az örök hűség százszorszépében
  könnyeket ejtettél szerelmünkre.
  míg tücsök zenélt a fa résben.
  
  Emlékszel-e a tavaszi hajnali csókra
  szorongó kezeink érintésére
  összefonódott ujjaiknak 
  együtt szorongó játszadozására
  ajkaink csókos játékában
  szálltunk magasan ringatózva.
  
  És megszólaltál hangosan nevetve
  megtörölve homlokod fényét ,
  ajkad félig kinyitva,
  kékes szem pillantás mámorában
  búgott hangod tört szavakban ,
  míg ujjaink görcsbe olvadtak.[W.B.]

A mosoly------Vilhelem Margareta

• Ma már mosolygok lengén,
  már sosem vágyom vágyra
  csak nyugodt békét keresek ,
  s hogy elcsitul felettem minden
  csak csönd marad meg bennem ,
  én csak mosolygok csendesen.
  
  Ma már oly messze tűnnek,
  mámoros ,bűnös élvezetek,
  testem elhervad csöndben
  riadtan simítom ijedt szívem,
  idegesen tépem élő emlékem 
  és mosolygok csendesen.
  
  Májusi mosolyom zenéjében
  felcsendül dalom oly békésen
  meleg szavaid finom pörgésére
  testemre indák merészkednek
  azt hiszem vágy nőtt szívedben ,
  mosolygok csendesen.
  
  De ma már csak mosolygok ébren
  bűnös varázslatos arany lombok
  hajolnak éhező vággyal felém,
  testemre, hajamra feszülnek ,
  de már minden érintéstől félek 
  és mosolygok csendesen.[W.B.]
  

A pillanat------Vilhelem Margareta

• Álmaimban szőtt selymes álmok,
  színes sodrásban ringnak,
  csendes mohósággal kúsznak
  a csendes éji kék zűrzavarában.
  
  Mert mindig ugyanazt álmodom,
  az igét, mi semmi lánggal ég ,
  de lobban lüktetve a hajnalban ,
  míg szívemet mélyen simogatja .
  
  Egymást kergeti rezdülő fényben
  álmom, hullámos napsugárban ,
  majd tova száll a hajnali szellővel
  és súgja csókját szivembe, kitártan.
  
  Mert mindig én felém lüktet
  csendben feloldó üdeséggel
  tekeredik testem köré, s befed
  arany szálas teli szerelemmel.
  
  És maradok szent álmommal
  a pillanatot soha nem ismered
  de lehet kegyelmet kapok tőled 
  megszentelve csókkal szerelmed.[W.B.]
  

Magunk törvényei-----Vilhelem Margareta

Egymást bénítják a Világi törvények,
csillagokból jövő sorsot irt ítéletek,
kezek mik osztanak csalóka üzenetet
mit lehet, s mit nem, de szédítenek.


Hát teremtsünk magunknak Világot
hol törvényeink kétséget nem állnak
s hol szívünk más szívet simítanak,
fantáziánkból szerelmet faragnak.

S lelkünkben titkosan oda bent
kifaragott törvényt mi döntünk el ,
bár az igazság néha bölcs művelet
számunkra vigaszt hoz, szépeket.

És higgyétek sosem lesz boldogabb ,
az ki másnak túlvilági álmot cáfolhat,
élő csodákból szőtt halk varázsok ,
szépítik körülötted szerelmes Világod .


Majd sírnak ,vagy vigadnak érzelmek
imbolygó gyertya láng fényében,
kutatva a zsarnok Hold örök erejét ,
de törvényeink feloldozzák bűneink.[W.B.]