Baby i miss you - Chris Norman - with lyrics

Kiss You All Over - Exile - Lyrics

Mint csira a földben--Vilhelem Margareta

Nem úgy akartam hogy fájjon
csak azt akartam,
hogy imádjon
nem úgy akartam,hogy sértsen
csak azt akartam 
hogy kérjem ,
hogy keze vállamhoz érjen ,
s szívének mély szögletében
szüntelen engem érezzen
szorosan simuló kezeiben
napnak hajnala még ott leljen.
Nem úgy akartam
mámort ,
hogy hulljon mint zápor
de lelke legyen álom
és velőig érezze
amit én is érzek 
míg szíve befészkelődik
a régi tűz ívén ,
hogy lángoljon felettem
perzselőn ,
míg elhamvad a fény
s mind mélyebbre törjön
csira magként a földbe. {W.B.}

Ott akkor melletted--Vilhelem Margareta-2017-05-18 21:45:16

Ott voltál előttem
lesütött szemekkel
a földet kerested
és most sem értem
hogy nem nyelt el
érettem ,
csak érettem
rést lelhetett volna ,
hogy befedje
azt ,kiben bíztam ,
kit érintettem
kit égig emeltem
s kedvem lett .
Sejtelmem nagy nyereség
mert éreztem 
téged nyomaszt a lelkiismeret
aprókat repdesett szemed
és repdesett
halántékodon kidagadt ered
kitágulva vérmesen ,
mert csökönyös 
volt a büszkeség
s talán ,
a telhetetlenség
sötét élménye.
Nem volt egyenes az út feléd
rögök meredeztek
tapostam felettük
éreztem ,hogy égetnek
hogy nem ismernek
vagy ismernek ,
de kinek volt érdeke
hogy érezzenek
neked ,
vagy nekem
oly mindegy
de egyre megy 
mint minden tetted
őszinte részvétem. {W.B.}

Felirat hozzáadása

Tanulni kéne---Vilhelem Margareta

Még kéne tanulni szeretni 
ahogy a Nap szereti a földet,
ahogy a vén Hold szeretkezik
remegő lázzal csillagfénnyel.

Még kéne tanulni játszani 
tiszta gyermeki ismeret körében
átlátszó vizek színes köveivel
szívünk feletti lüktető erővel.

Még kéne tanulni ölelkezni 
tiszta tenger habos kékségében
kibontott szélben vígan lesni
két kezet ,mi kötve összeér.


Tanulni kéne még csókot adni
meztelen szemek égő tüzével
hol arany porban sütkérezik az éj
mámoros hajnalban imbolyog a kéj.

S a pillantásaink kereszt tüzében 
remegve bomoljon forró tested
nász világba kísérjen kék szemed
míg ajkunk vergődve összeér .{W.B.}

Az örültség peremén---Vilhelem Margareta

Jázmin illat közt álmodozok
kezemben sorsom topog
szívemben százszor megdobog
az elsírt életem ,sorvadozok.

Ébren átkos nyomort kocogok
karjaimban eszetlenül táplálom
kimúlt időknek lyukas árkait
és testem lassan átcsoszog

sárba, hol morfondírozik a mocsok 
körülöttem elnyelve árnyékok ,
előre- hátra holtan botladozok
hogy utolérjem magam s vihogok

énemen és szótlan ácsorgok ,
kicsorbult világba kapaszkodok
mellettem lomok csüngnek a dacon
míg jázmint szagolok és taposok .

Ily világban súlytalan az életem
lebegek ég és föld őszinteségen
széttárom karjaim szívélyesen
hogy betemessem egykedvűségem.{W.B.}

Pillantásaink---Vilhelem Margareta

Néha az a józanító pillantás ,
mikor kerülőd a megalázást
riadt szem rebbenések kereszttüzében
súrlódnak fáradtan megszeppenve .

Mint gyermekek nézzük egymást
kitalálva pupillánk nagyságát
melyik bír többet egyet -mást
szinten birtokolva egymást.

Csak a szél nyikorog az estben
s a pillantásaink csak érdekek,
s felettünk zúgnak emlékek kétsége
régen leülepedő repdeső törvények. .

Oly boldogság annak , ki belelát 
beleadhatja teljesen derekát ,
s mint kéklő vizeken a hullámok
úgy hullámzanak pirosan végpontok.

S mint magányától fosztott őrület
sikong nagy fellegeken vihar szélben
és fortyog bennük a szétomló szeretet
szemeink kereszttüzében szenvedéllyel.{W.B.}

A földgolyó két arca---Vilhelem Margareta

Kiáradt a víz szerte szét
magával hordozva minden szennyét
ördögi palástba bujtatott lelkek
angyalt utánoznak kezükben kés
közönnyel lépnek testek felett
bombákat szórnak kajánul nevetve
a föld golyónak, elátkozott felén
üzenetek nem érnek messzire
csak forognak körbe -kőrbe
és nem tudod hány ember
tűnt el messzeségben
csak géppuskák agya meredez
és nincs ki szolgálja 
értelmességünk 
pusztulásban szenved a véres Világ.
A föld másik arcán ragyog az ég
hol a fű hamvas, fák közt ragyog ,a fény 
hol ember nem űzte tudását még
és nem állított téglát téglákra.
Ragyogó örömök , gyermekek kacaja
és kötéllel táncolnak zöld fűben hapsit
hol anya átfogja gyermeke fejét
és tudás fát ültet az udvara szegletén..
Ezen az oldalon vér és seb fertőzés
háborúk dúlnak egy kis földdarabért
agyvelők robbannak kesernyésen 
telítve az eget alvadt vérrel.
A föld túlsó felén 
gyerekeket csiklandoz nevetés
és felfordított tankok kerekein 
virág koszorúkat fonnak a fiúk 
a lányoknak önzetlen .{W.B.} 

Érints meg----Vilhelem Margareta

Érints meg, érintsd meg szívemet
mutass neki szerelmet
oly üres kiéhezett szívem
tanítsd meg szeretni
sírni kacagni
örvendeni a kezednek,
mutass neki utat
hogy szeressen
hogy érezze melegséged,
hogy nem veszett el
így megtelik szeretettel
nem lesz egyedül sosem
szüksége van rád
min sohasem.
Érintsd meg lelkemet kezeddel
szerelmesen ,
bár messze vagy és mégis közel
tanítsd meg éhes szívemet
melegségre, szeretetre
tanítsd meg utat mutatni
amerre kezed téved
és szeretni fog.
A távolság nem egy ok
csak érintsd meg lelkemet
válaszolni fog.
Te vagy az ki értelmet ad
életemnek.
Megtanultam mit tud adni
kezed a szívemnek
szeretem melegséged
kérlek simogasd lelkem
kezed melegével
szeretni fog örökre,
csak simogass érzelemmel
felforrósítja körülöttünk
a mindenséget
simogass, simogass
szerelmünk végéig. [W.B.]

Csendes nosztalgia---Vilhelem Margareta

1. Csend és téboly a kobalt égbolton
   alatta kékes tükör sziget mélyponton
   csak sirályok sikongnak a semmiben 
   és csend öleli át töprengéseimet
   
   
   fejem felett rám hajló faágak mellett.
   
   
   Látszólag csend a múló élet nyomán
   csak a szél citerál betakarva nyomát
   egy görnyedő fa alatt az üres padon
   valakire várok ,hogy lázitsa a hangot
   de csak egy magam vagyok monoton.
   
   Valamikor magasra tört a láng felettem
   lázban pirult fiatalságom röpködése
   majd izzadtam heves napsütésben
   ma már csak szél seper csendben 
   szerelem gyümölcsét felébresztve .
   
   Mert csak ideiglenesen vagyunk e földön
   csökkentem ritmusom , megadom erőm
   túlnövünk. szinte mindent az élet szinten
   csendben meztelen lábakkal a jelenben
   magunk nosztalgiájával hiszékenyen. [W.B.]

A csend leple---Vilhelem Margareta

Csendet sző az éj
oly kékesen sötétet
kékesen villogtatja nyugalmát felém
mert sehol sincsen rend 
csak csendben szövöget 
illatos mámort remegve
és beborít türelemmel
hogy átéljem csendemet
és mélyen harap belém
mert bennem sincsen rend.
Ma minden oly sötét ,
de karján ringat a csend
betakarva álmaim világát
és reám borítja a csend leplét
elnémitva örök félelmem .
És vágyom e csendre 
mert zajtalan,simogato kezek
és a szavam is csend lépte
csak a türelmem éget örökre
O,de jó a csönd. {W.B.}

Egyszerű szó-----Vilhelem Margareta

Bárhogy is mások vagyunk ,
egy biztos ,hogy szeretni vágyunk
mert a szerelem egy alkalmi vágy
nem tiltakozik meghúzva magát
nyíltan játszik a játékban ,
mert semmi sem jön ajándékban
mert múltjából érkezik jövőjébe ,
kitárja szűz létet egyszerűen
nem zárt és nem oldja semmi sem
csak adás után a visszaadás
fogja kézen szeretettel
adni vágy ígéret hitével ,
test és vágy végtelenjében
egybefonódik békésen 
nyelv nélkül beszél könnyezve
és ismétli mindig ugyanazt 
az egyszerű szót,de valósat . [W.B.]

Nyári világ----Vilhelem Margareta

Ma naposabb az ég
könnyebb a szél fúvás
andalító harmóniában
történhet bármi más.

S a lankadt virágok
tikkasztó hajnalban
kornyadt bóbitával
akar lángra kaphatnak.

Csak a napraforgó
tartja ki napnyugtát
aranysárga hullámain
egy -egy pont naptalan .

Elvarázsolt nyár világ
szomjazó fulladásban
másodpercek futamában
bele hull saját forróságába.

Vöröslő égen felhő lebeg
helyet ad az öreg Holdnak 
majd vígan búcsúra megy
alatta a föld tovább menetel.


Kései madarak éji táncára
a nap visszatekint a kis csodára
beárnyékozza a fák sorait
hogy tisztán láthassa madarait.[W.B.]

Világom a tükörben----Vilhelem Margareta

Bonyodalmas világom tükörképén
már semmi sem marad fényesen
csak vágyak csillognak szemtelen,
kérdőre vonva elherdált életem.

S rajzanak liliom illatok füstszerűen
fehér ruhában szállva mezítelen
mert csak ennyi maradt énnekem
s a tükröm felakasztva énelőttem .


Várok egy szót egy mozdulatot
mi kimérné valós világom útját
s hol lehet szebbet találnom valóst
mint tükröm töredezett pillanatán .

Hadonászok szívem nyomortanyáján
lehet hóbortos lesz gyanakvásom ,
átnézek tükröm holt tündéri tisztásán
szívembe zárva kevés boldogságom.

Lehet csak azért---Vilhelem Margareta

Lehet azért vagyok vidám
mert nyár van
de lehet csak azért mert kékségből áll
a felszabadult Világ .
Lehet tűzpiros rózsa kedvéért
vagy talán a napraforgó
sárga szirmaiért.
Lehet azért vagyok vidám
mert július van
fák és falevelek remegnek
színes kavalkád rajban ,
vagy csillagok ragyogása 
mi felhőkből kimered.
Lehet azért vagyok vidám
hogy halkan suttogjam neved
bár hangom sincs
és torkom kiszárad
ha simítom kezed.
Vagy lehet a szívembe fújt szellőért
a holdért ,csillagokért
mi energiával tölt meg
vagy csak mosolyodért 
mely virít mint a napsugár
és mindig rád emlékeztet
megvigasztalja nyugalmával
a nyugtalanságom,lehet
csak azért .{W.B.}