Esti mese--Vilhelem margareta

Esti mese 2012-11-13 19:48:54 kedd

Bíborvörös alkonyatban, vissza integet a nyár, rózsaszirmok,szinesek, keringenek az ég aljban. Kék kis csillagok az égen, szikráznak és színeket hullajtanak az esti fényben, s világítanak kékesen. Esti fénynek lámpásai, a kis Szentjános bogarak,, sárga lámpát gyújtanak, s világitanak utakat. A Hold csodásan remeg, szórja kékes sugarait, este van és kékbe borult, erdő,mezö,es minden kis út. A szobának melegében, homály van és csendben, el sötétül minden lámpa, s álmodunk az éjszakában. [ W.B ] Vilhelem Margareta

Az Én Világom---Vilhelem Margareta

Ahogy én látom a Világot,
úgy nem látja senki,
vörôsbe borult éggel,
és kékes rétekkel ,
melyen búzavirágok
nyílnak,es piros,
mák virágok,szirmokat,
hullajtnak, s finoman,
öntik illatjuk az Égre.
Az én Világom,
csupa reménység,
mely nem ismer,
engem,s várja hatásom.
A réteken virágok,
százezer színekben,
pompásan ragyognak,,s 
illatot terjesztenek
Az én Világom,az enyém,
nem hagyom másnak.
csak úgy megcsodálni.
Nyugtalan vagyok,
akkár a termeszét,
ragyog boldogságom,
,s ragyog az életem,
Az én Világom,,
nem osztom meg mással
ez csak az Enyém
és nem adom másnak,
mert ez a Világ ,

az én hasonmásom..[ W.B.] Vilhelem Margareta

Novemberi este--Vilhelem Margareta

Körülfogják,testedet álmaim,
magányosan keringnek ,
susognak csendben vágyaim,
a novemberi estében.

Kőd borítja kint a Világot,
bent is köd borul halkan ,
bársonyos homály ül testeden,
s kinyitom szépen a kezedet.

Kinyílt kezedbe simítom vágyaim,
úgy a ködös estben,s várom,
lásd a homályos csendben,
a susogást ,ami ott van kezedben

Kis gyöngyökben hull a földre,
a kezedből kiesett susogás,
s a novemberi fagyos csöndben,
felrezzen egy halk sóhajtás[.W.B ]Vilhelem Margareta

Utolsó éjszaka.--Vilhelem Margareta

Utolsó éjszaka és aztán elmentél,
Szárnyaid nöttek és csak elrepültél,
Néztem utánad bánatos szivemmel,
Láttam nagyon fent vagy,bele remegtem.

Nagy csend és béke lett az én szivemben,
Tudtam vissza nem jössz és már nem is féltem,
Szárnyaid nagyok,erössek és szépek,
Másfele visznek és ragyognak ,fénylenek.


[ W.B   

Ki megérdemli!---Vilhelem Margareta

Vannak az életben,olyan pillanatok, Mik nem tartoznak másra -,csak gondolatok, Vannak a életben elcsépelt dolgok, Miket nem szeretünk,és arra nem gondolunk. Szeretünk Mindenkit,nem szeretünk Senkit, Egy és ugyanaz ,mert semmit sem veszitünk Nem gondolunk arra,hogy lehetne másképp, Nem kerül sor arra ,hogy szeressünk Valakit Az élet,néha kegyetlen tud lenni, Emiatt néha nem tudunk szeretni, Szomorúság, bánat -mindenben van részünk, Lehet,hogy néha nagyon is szeretünk. [W.B ]Vilhelem Margareta

“Gondolatok----Vilhelem Margareta

• Megtanultam:mindenki a hegytetön akar élni,,,de nem tudja ,hogy mivel jár. [W.B.]