Érints meg---Vilhelem Margareta

Érints meg, érintsd meg szívemet
mutass neki szerelmet
oly üres kiéhezett szívem
tanítsd meg szeretni
sírni kacagni
örvendeni a kezednek,
mutass neki utat
hogy szeressen
hogy érezze melegséged,
hogy nem veszett el
így megtelik szeretettel
nem lesz egyedül sosem
szüksége van rád
min sohasem.
Érintsd meg lelkemet kezeddel
szerelmesen ,
bár messze vagy és mégis közel
tanítsd meg éhes szívemet
melegségre, szeretetre
tanítsd meg utat mutatni
amerre kezed téved
és szeretni fog.
A távolság nem egy ok
csak érintsd meg lelkemet
válaszolni fog.
Te vagy az ki értelmet ad
életemnek.
Megtanultam mit tud adni
kezed a szívemnek
szeretem melegséged
kérlek simogasd lelkem
kezed melegével
szeretni fog örökre,
csak simogass érzelemmel
felforrósítja körülöttünk
a mindenséget
simogass, simogass
szerelmünk végéig. [W.B.]

Csendes nosztalgia ---Vilhelem Margareta

Csend és téboly a kobalt égbolton
alatta kékes tükör sziget mélyponton
csak sirályok sikongnak a semmiben 
és csend öleli át töprengéseimet
fejem felett rám hajló faágak mellett.


Látszólag csend a múló élet nyomán
csak a szél citerál betakarva nyomát
egy görnyedő fa alatt az üres padon
valakire várok ,hogy lázitsa a hangot
de csak egy magam vagyok monoton.

Valamikor magasra tört a láng felettem
lázban pirult fiatalságom röpködése
majd izzadtam heves napsütésben
ma már csak szél seper csendben 
szerelem gyümölcsét felébresztve .

Mert csak ideiglenesen vagyunk e földön
csökkentem ritmusom , megadom erőm
túlnövünk. szinte mindent az élet szinten
csendben meztelen lábakkal a jelenben
magunk nosztalgiájával hiszékenyen. [W.B.

A csend leple---Vilhelem Margareta

Csendet sző az éj
oly kékesen sötétet
kékesen villogtatja 
nyugalmát felém
mert sehol sincsen rend 
csak csendben szövöget 
illatos mámort remegtet
és beborít türelemmel
hogy átéljem csendemet
és mélyen harap belém
mert bennem sincsen rend.
Ma minden oly sötét ,
de karján ringat a csend
betakarva álmaim világát
és reám borítja a csend leplét
elnémitva örök félelmem .
És vágyom e csendre 
mert zajtalan,simogato kezek
és a szavam is csendek  lépte
csak a türelmem ég örökre
O,de jó a csönd. {W.B.}

Egyszerü szó---Vilhelem Margareta

Bárhogy is mások vagyunk ,
egy biztos ,hogy szeretni vágyunk
mert a szerelem egy alkalmi vágy
nem tiltakozik meghúzva magát
nyíltan játszik a játékban ,
mert semmi sem jön ajándékban
mert múltjából érkezik jövőjébe ,
kitárja szűz létet egyszerűen
nem zárt és nem oldja semmi sem
csak adás után a visszaadás
fogja kézen szeretettel
adni vágy ígéret hitével ,
test és vágy végtelenjében
egybefonódik békésen 
nyelv nélkül beszél könnyezve
és ismétli mindig ugyanazt 
az egyszerű szót,de valósat . [W.B.]

Nyár világ---Vilhelem Margareta

Ma naposabb az ég
könnyebb a szél fúvás
andalító harmóniában
történhet bármi más.

S a lankadt virágok
tikkasztó hajnalban
kornyadt bóbitával
akar lángra kaphatnak.

Csak a napraforgó
tartja ki napnyugtát
aranysárga hullámain
egy -egy pont naptalan .

Elvarázsolt nyár világ
szomjazó fulladásban
másodpercek futamában
bele hull saját forróságába.

Vöröslő égen felhő lebeg
helyet ad az öreg Holdnak 
majd vígan búcsúra megy
alatta a föld tovább menetel.


Kései madarak éji táncára
a nap visszatekint a kis csodára
beárnyékozza a fák sorait
hogy tisztán láthassa madarait.[W.B.]

Lehat csak azert vagyok vidam----Vilhelem Margareta

Lehet azért vagyok vidám
mert nyár van
de lehet csak azért mert kékségből áll
a felszabadult Világ .
Lehet tűzpiros rózsa kedvéért
vagy talán a napraforgó
sárga szirmaiért.
Lehet azért vagyok vidám
mert július van
fák és falevelek remegnek
színes kavalkád rajban ,
vagy csillagok ragyogása 
mi felhőkből kimered.
Lehet azért vagyok vidám
hogy halkan suttogjam neved
bár hangom sincs
és torkom kiszárad
ha simítom kezed.
Vagy lehet a szívembe fújt szellőért
a holdért ,csillagokért
mi energiával tölt meg
vagy csak mosolyodért 
mely virít mint a napsugár
és mindig rád emlékeztet
megvigasztalja nyugalmával
a nyugtalanságom,lehet
csak azért .{W.B.}

Bennem leszel---Vilhelem Margareta

Sepert léptek---Vilhelem Margareta

Szememben villám kél
ha én megyek ,ne keressél
eltűnt léptemet
nem rendre
fojgja  majd korul  keserved,
egyszerre 
és maga után vonja 
a rengeteget.
S ha villogó láng csap fel
a zölden, vörössen
elégeti lábam nyomát
nem látod hova léptem
De te csak várj ,ne félj 
sérelemből adódó vész
nem egy nehézség ,
de csak védd türelmed
s ha valami fáj
seperd lépteimmel
terhelt szíved ,
s a különös menekvést
mi örökös csalódást
okozott
két fél között.
az marad kettőnk
között .
Ez történt eltűnt lépteimmel
a rács kerítés mögött ,
még a Hold is nevetett
túlbuzgóan,fényesen.{W.B.} 

Pirkadó barátság--Vilhelem Margareta

Oly nehezen kapható
baráti szeretet
két kéz egybeolvadó
varázsos türelem ,
jóság bujik itt -ott
szív szívet érint
szem szemet kutat
szemérmesen
a dolgok oka megfejthetetlen.
Míg lelkeket matat a szél
fénylik a villogás 
és mesebeli emberség 
szemünk íriszen
keresi virágok illatát
s megszületik a pillanat
gyorsan mozgó érzelmek alatt
Míg fagyosan kocog a világ
egymásra talál két barát. 
így élsz e mohó szeretetben
megfoghatatlanul tovább. {W.B.}

Vivodás---Vilhelem Margareta

Szendereg benned a láz
balga kísértéssel
felhevült tested ádáz ,
csurog verítéked
megrögződve , kimérten
hol itt hol ott pirulnak
az illatos virágok között
tömjénfüstös aromák ,ízek .
Mert kísért egy eszme
vérszemmel ,
az élet törvénye
magad jussát keresve 
mi volt az csekély ,
mi lesz , az mind a tiéd
sok ,kevés 
csak csínján bánjál vele
rongyosan tömörülnek
körülötted tettek,veszélyek
míg ébrenlétben
azúrkék égen villognak
apró zöld fények
bátorítva érzelmes
felhevült tested. {W.B.}

Nyári vihar---Vilhelem Margareta

Színes virágok között imbolygók
ahol erős zeneszó hasogat ,
nyugodtan rezgő fény csobog
hirtelen felettem az ég megropog .

Ívelő madarak villogó színesen
egy villám hasit keresztül testűkben
kék fényárba úszik a természet
rongyossá válnak zöld falevelek.

Átkot szór rejtelmesen a szél
átölel mindent , földet gereblyéz
összeszedi hatalmas erejét 
reánk csap a fák sárga résein.

A nyári illat burjánzó aromáját
hirtelen megcsapja kegyetlen
rügyek pattognak ,szirmok hullnak
víz szagú párát omlaszt kigyúltan .

Kékes fecskék egymást kergetve
villogó testük lombot keresnek 
zsongnak bogarak tűzpiros égen
majd föld alá bújnak ijedségükben.

Hirtelen meggondolja magát a szél
irányt vált ,másfele harsogja zenéjét
most csend piheg föld alatt ,égen
de fák,viragok még sóhajjal küszködnek .{W.B.}

veszélyes hid

O várt a hídon ,én néztem
szemeiben tündökölt a láz
vad ,haragos nyugtalanság
mitől semmi jót nem reméltem .
Fordult a kocka ,
én megálltam ,ő nézett hosszan
visszafele útnak nincsen nyoma ,
szájamban keserű nyálam 
megcsuklott torkomban .
Híd közepén nincsen karfa
rozoga ,billenős kartámfa 
és két ostoba:
egyik aki csatát nyerne
másik aki már nem bírja
holt avar szomjúságát
még a láz is bírná végóráját
rozoga híd kényszer nászát .
Zizzen a kiszáradt termés 
halálos csendben 
a híd karfája csak egy halk
hulló lépes a víz gyászán
csak egy csepp lesz rándulása
míg agyadban százféle gondolat
betolakodik gyilkosan ,
tanú nincs ki lássa
ki kit kergetett a halálba. {W.B.}

Sinpárok szerencséje

Ha hagyod elmenni szerencséd 
párhuzamos sinek pályáján
lehet mégis összefutnak veled
a vonalak erős vonzó máglyáján.

És látod magad fennakadva
tornyosuló villany kábeleken
lent őrült tolongás síneken
és mindenki csak téged figyel.

Kín,fészkel kebledben hévvel
hűvös szelek hegyén lebegsz ,
csak árnyak zúgnak a mélyben
látod magad reszketve, elterülve.

És keresed szerencséd meztelen
vonalak hullámai feléd rezzennek
karjaid tehetetlen gyengeséggel
kapaszkodnak kéken izzó égben.

Sárgán lángol a villany vezeték
kábel belek szikrákat öntenek
sínpálya holt ága összecseng
vércse vijjog a szélben feletted. {W.B.}