- Ma oly más vagyok mint tegnap,
más a sírásom ,más a nevetésem ,
lehet az új év nagy csodájára leltem
vagy, magammal újra egyenesbe jöttem.
Ma már kacagni sem merek könnyen
nevetésemben könnyekre leltem,
ma minden törvény,a hiszekegyben
jégtől megdermedt naiv szívemben.
Merev redők ringnak szememen
sírni tudnék ,nevetni elfeledtem ,
lehet csak újévi képzelet lényemben
lehet két ember lakozik én bennem.
Félve ,de büszkén állok ellentétben
saját magammal,s forrón reszketek
lehunyt szemekkel, ingok menetben
részegen;régen vigadtam szerelemben.
És ma hirtelen elégedetlen lettem
messzire mennék ,csalfa nevetéssel
szüntelen keresném , mit nem lehet
pihenés nélkül fáradtan szüntelen.[W.B.]
2015. január 2., péntek
Ma minden más
Hozzád kötve---Vilhelem Margareta
- Belém fészkelted bátran magad
oly tompa aranyrögként,
hiába akarlak egyre kitôrôlni
belém hegedtél tövisként.
S úgy fáj felsebzett szívem
vér csepeg minden léptemre
nemes testem hurokkal kötött,
csak törölni tudom vérzésem..
Tudom örök életemben vagy
simogatsz s fürkészel vadul
rejtett lángokkal égeted szívem
s örökké bennem lakozol .
Sóhajaimtól lebben a rengeteg,
szájamból nehéz rebbenéssel
feltörnek néha engedékenyen
az esti áhítat szelén,.fájó szavak.
S ha elfog a csüggedés lengén
hosszú gondolataim mentén
a csend, mi elaltat csendben ,
zokogásom elmosva ,halkan zenél.[W.B.]
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)