Jó igy hűségesen----Vilhelem Margareta

Magányos ház körül matatok rég

szűkül az alkonyat egyre körülöttem 

a hűség mint őrködés bűne sajog ,

szerelmet őriz csendben mi fájni fog.

Mert meg maradt minden odabenn

mit adtam és elvenni akarok tőled

és minden szó amit rebegtem neked

hiú kecsegtetés volt egy  férfi  vállon .

Szememben nem ragyog  tündöklés ,

csak ülök és várom a régi mosolyod

biztatom magam könnyek területén

míg  ülök  mosolyommal rád gondolok.

Tükörben nézem arcom ,érzem fáradok

hisz úgy telnek órák, percek s napok ,

amíg a szeretet vágya elér hozzád távol

menekül tőlem vágyam ,futószalagon .

Majd ha kijutunk e bűvös szobából

mely reánk csapta az ajtó sarkot

akkor  tiéd lesz sóvárgó vágyam virága

tiéd lesz szívem derűs kivirágzása.

Ünnep lesz minden perc teveled

érzem messziről békés kegyelmed  ,

jó így ülve végig gondolni mindent 

a csendben,ahonnan áldott szeretet cseng. [W.B.]

Szilveszteri álom----Vilhelem Margareta

Szilveszteri álmaim szerények
a múlt boldogságom még fércelt ,
gondtalan pázsitot, határon határt 
szorít pazarul ,a remény fészkének .

Ki tudja számolni az elmúlt éveket 
egy éjszaka jönnek,a reggeli újévek ,
újrakezdések pohárban pezsegnek 
módosan köszöntjük míg megérnek.

Sietve megfogjuk kezét az újévnek
zsebében élmények és szerencsék 
gyöngyözik a bor poharunk peremén
felpezsdült életet ad e világ esemény ..[W.B.]

Kívántad a titkaim---Vilhelem Margareta

Naptól fülledt szobám lelke,
pillanat alatt a senki földje 
törékeny fények ablakom felett
kopott falaimon árva üzenetek.

A hajnali szürke órák gong ütése
utolsó megértés , kis menhelye ,
a szó közöttünk erőtlen megáll 
szemünkben könny és mosoly áll.

Végleges lett minden szüntelen
megbocsájtás, tűrés, tülekedés
s a tetten ért szavak igék nélkül
biztos hír hogy hamar utolértél .

Kívántam rég hogy tetten érjél,
de vas ajtós rácsaim nevetségé tett ,
zavarban jöttem kétértelmű történésen
mikor minden szép ,akármi történhet. [W.B.] 

Erkölcsi helytállás--Vilhelem Margareta--2017.

Kettős világunkban kevés a mérce
egymás pillantásaink jelentős értéke
és mégis így élünk sajátosan végre
ajkunkon keserű szavak holt bűne.

De halad mégis a világ agy féltekéje
résre nyílt szemünk reggelén ,véresen
szembenéznek saját érzelmeinkkel
mégis együtt vagyunk, törvényesen .

Részletek,s minden mi megosztaná
a szókat, mik illatok elszállt vágya ,
mobilis ereinkben ifjúság keringőzne
kidagadt szívünkbe sötéten odaérne.

Mert közöttünk minden érzés vibrál ,
erkölcsi képzeletünk harci bazár
s a foszló szavaink egy érték határ ,
s nevet rajtunk a lángoló főnix madár. [[W.B.]

Újév első napján ---Vilhelem Margareta

Ilyenkor kitisztul felettünk a lég
a mán és tegnapon a jövő átlép,
zsibbadt testűnk mi érzéketlen lett
az év új napjára újraérzést kezd..

S fáradt testűnk megemberesedik
illatos hajnalok fürgén kergetőznek
kezdettel sokat ajándékoz tökéletesen
a félbe hagyott folytatás elreppen.

Állunk tisztelettel az év kezdetén
jönnek pillanatok egyre csendesen
testűnk zugaiban áldott a szerencse
csak jóval később jón a rosszkedve . 

Úgy-e- búcsút vettél morcos tegnaptól
szemérmesen mind tartózkodóbban ,
ha jól belegondolsz nagyon kevés lesz
ami változást hozna , te is tudod ezt.[[W.B.]

Egyszerű élet--Vilhelem Margareta

Az élet egyszerű és egyforma
újéven ez a végső benyomásom
kopog halványan ablakom vázára
mint ha eső verné nyomorúságom.

Várni kell míg kínálkozik alkalom
várni azt mit kaphatok , vagy adok
s nap végén mikor magamra nézek
ugyanazt látom s halkan mormogok.

Voltak édes napjaim néhányszor
most mikor visszanézek sokszor
mielőtt felgyújtanám a villanyom
magamba látok ,de szívem zavaros .

Gondolom más is így van mint én
egymást váltogatja a fehért a sötét
egy világban ravaszul keringőzünk
követelőzve a csábos lehetetlenért.

Türelem, félelem vezeti utunkat
szeretet ,szánalom közben elmúlt
marad a félelem kitöltve két karunk
meglepődve elfelejtjük merre tartunk. [W.B.]

Barátaim emlékére--Vilhhelem Margareta

Szilveszter éjjelen eszembe jutottak
barátaim akikkel együtt szórakoztam
akik ,már nincsenek közelemben végleg
más utat választottak a megélhetésre .

Néha teljes fényben látom barátaim
de idegenek lettek tőlem oly ,messze
szétszórtan élnek, lassan eltűnőben
csak arcukat szokta meg tekintetem.

Szavaik tűnőben ,kacajuk feledésben
egy- egy levél ködön keresztül meglep
s oly furcsán érzem magam egyszerre
hogy emlékükben ott vagyok néha élőben.

Szememben langyos halovány könnyek
arcomon a bánat ,de ne ijedjetek meg ,
széthorzsolt életem egy álmon révedezik
hogy valaha összefutunk kisírva bánatunk .

Latom magam előtt,integetve jönnek
kitárt kapumon a sok régi szép emlékek
míg eszembe jut egy régi varázs álom
latom jönni okét sorban haloványon.

Csak emlék minden ,kedves s kegyetlen
szomorú szívemmel az álmok révedeznek
múlnak az évek de jönnek elémbe készen
s merengek mosollyal fekete méreggel. [W,B.]

Köszöntelek barátom---Vilhelem Margareta

Köszöntelek kedves lelki barátom
kegyesen ,szelíden, sajátos módon
szerényen bús , most víg mosolyom
vigaszt hoz válladra majd megfogadom.

Majd mosolyra derülsz szintén te is , 
míg hallgatod titkaim őrült kísértését
kihalt emlékeim már nagyon szürkék
mint aki rossz álomból magához térhet .

Az irigység még dalol benned élve
szépen ragyog a nap örvendj vele ,
nagy hiba történt valamikor régen
hibásan osztott a sors üres mérlegen .

Kedvvel ismétlem néhai értékelésem,
rossz dolgok történtek baráti vétkeinkért ,
pedig tudom hogy nagyon szerettél
és megértettél engem bűnhődésemért .[[W.B.]

Ingatag élet----Vilhelem Margareta

Oly ingatag minden ,
merre járnak a csodás remények ?
Valami rémes türelmek kergetnek
pókhálós fonalakat sodrunk ízibe.

Kacskaringós útjaink merevek
árnyékok falain szabadon tervezünk
merész a hatalom, rendetlen törvények
mindenesetre izgalmas a létünk .

Szívünkben dobban még érzékenység
odakinn fáradt már az elzsibbadás ,
hallgatjuk az órák perces kotyogását
csendesen nézzük öreg mosolyát.

Visszaidézzük azt a hősies időt ,
hol mindannyian akartunk egy jövőt 
álmokat keresve együtt képzelődtünk
elérhetetlen bátorságban , de őgyelgünk .

Olykor gyűlöletet életre kelt testünk 
a lehetségesből valamit kikeresünk
bár veszélyes hagyni minket magunkra 
beszéd hiányában örökre elnémulunk .. . [W.B.]

Hullámok felett----Vilhelem Margareta

A tegnap meg együtt álltunk itt ,
ma már csak lézengek ugyanitt
változások már nem épp mai napiak
elképzelhetőek volnának a korábbiak .

Élettörténetünk összehegedt var ,
ha megkarcolod sebek megnyílnak ,
ma egyedül lépegetek a hullámokon
hallok tisztán minden neszt és zajt.

Az est csendjében nem részletezek 
kitágult pupillám jelzi a rémületet
megdöbbenést,vagy fájó szédületet
romlott undor tör fel bennem egyszerre .

Különös súlya van a csodás semminek
hidegséget mér szemem mindenkinek
a szabályokat nem tűri semmi énem
így egyedül hallgatom ellenségesen.

Bús komorságommal nem élhetek
mint az eszmék kifürkészhetetlenek ,
az első jót felidézném neked időben
de nem keresek harmóniát jövőmben. [W.B.]

Telnek a napok---Vilhelem Margareta

Eltelt nélküled annyi rideg nap
testem egyre forrong a vágy miatt,
mellettem zeng egy zongoradarab
kecsegtetve reményem mi felriad .

De most már késő, hiába közeledsz
élményeimben ott villog a valóság ,
holdtölte nem égeti testűnk fájdalmát
egymást fürkésszük kezünk unalmán .

Magamra húzom testem melegét búsan ,
szívemben kotor szavad varázsban ,
forró sóhajom mar a piros húsomba
       zongora cseng továbbra is taktusban..[W.B.]

Farsangi mulatság---Vilhelem Margareta

Most mar áll a farsang valóban
a sok dinóm -dánom jóllakottak
igen sok volt mára a sok ünnep
meghízva távoznak a remények.

Farsangkor cifra a sok öltözet ,
párt keresnek nők s férfiak melegen
ragyog majd feldíszített bálterem 
bűnös vágyak keringőznek parketten.

Tangó ,keringő, polka álcázott ruhában
nem ismered meg saját nadrágod
színes szemüveged hamis zugában
ál hittel pap ropja a kéjt fürdőruhában.

Farsangosok mulassatok míg lehet
a batyunkban sok rafinált érdemek ,
az ünnepkor koccintunk véleményeket 
Isten áldja a boldog farsangi menetet. [W.B.]

Mindig van kiút--Vilhelem Margareta

Egy szó nyilallik felettem egyre
mi keserű s feltűnést érintene
bennem minden hideg képzelet ,
 lassan felöltözök hófehérbe.

Ugye mondtam könnyű az élet
szabadon lebeg a rongyos lét
megszűnt zavarok csendessége 
behálózza megrogyott szívemet.

Nem sajnálom az eltűnéseket
a nap sütni nem mindig köteles
bennem fészkel hiteles érdeme
várom az alkalmat , erre ébredtem ..

Szép lesz végre a halk befejezés 
nem ragyognak csillagok sötétben
sóhajunk száll a tavasz erejében
hangosabban mint bármilyen zene.

S ha felettünk borulna egyre-egyre ,
mégis van a napnak különös ereje
körbefog alamuszin mindent rendre
         poros hajnalon szél bátorítja életre . [W.B.]

A kisértés---Vilhelem Margareta

Nem kecsegtet már a gyönyör kedve ,
sok tények összegyűltek ellened
rideg derengés a sötétlő melegben
szerelmi keservünk összegyűrődnek,.

Fehér cigaretta füstöd száll az égre
menthetetlenül személyes érdeked ,
majd valahogy képzeletben véget ér
itt mellettem a szobám melegében.

Közöttünk szünetek állnak csendben
várható az ellenséges unott kezdet
lassan emelkedő melled, hangot rebeg
miben benne van az óriási mértéked. .

Én várom míg egyenletesen s eleven
két megtörött szív forrón egybe ketyeg
ütemes álnokság várakozása ellenére ,
prózaian, undorral összeölelkeznek. 

A szégyen takarja embertelen éned ,
unom már kifürkészni vajúdó kedved
kiköpött szavaidból tanulságot mérek 
még jó hogy mindenek előtt van kegyelem .

Ne lankadjunk, próbáljunk meg szépen
írni a kedvesről,ki szerelmünk lényege ,
remélem a jövő kísértése megkímél félig
mert sosem tudhatjuk mitől kell félnem.

A test nyugalomra vágyik szüntelen
bonyolultabb gondok fordulnak fejemben
szenvedély drámája szent kötelesség
mint vélni akarunk mértékkel színleled [W.B.]

Hol hibázol ? ---Vilhelem Margareta

Valami nem mindig jön össze
amit ma kimondasz jószerint
a felszínre tört örök pillanatig
keresheted a szót bent és kint.

Nézzük egymást szánalmas lesben
emlék lett álomból a felébredés ,
ködben búcsú szó száll repkedve
valahol mégis építi életét, bölcsen 

Mind zavartabban kapkodok hirtelen
hogy több nyomom maradjon lelkeden
egy meleg tekintet feneketlen éjben
keres egy szót mi ki maradt belőled.

Akkor méltatom emlékezetre ezt -azt ,
ami innen -onnan kimaradt , dédelgetve
a tegnapot ,a bűnös kín törte érdeket
mi ketté hasította a kínos ingerültséget .

Napról napra mind nagyobb erővel
ittas, szédületes valódi érzékeimmel
izéket érzek, élesen látom a színeket
kifullasztva magam ,megnyugtatásként.

Bolond világban zavaros a röpke kikelet ,
mi nem tart sokáig csak bőszen kecsegtet
felettünk szállnak V- alakban darvak
reánk hintve aranyozott kincseiket sötéten [W.B