2018. október 27., szombat

Ne sirass engem-----Vilhelem Margareta

Búcsúzni jöttél és sírsz a síromon
minden évben ezen a napon tudom,
bár sűrű homály takarja fehér arcom
beszélj hozzám ,könnyeid felitatom.

Ne sirass nem távoztam ,itt vagyok
az út másik oldalán van az új honom
ne légy oly ünnepélyes ,jól vagyok
lelkemben minden nap rád gondolok .

Tudom hogy fázol és kint hull a lomb
hogy egyre rám gondolsz én hasonlón
régen ketten álltunk akkor ott a hídon-
csak engem hívott a szó ,adott új Világot.

Ne hozz síromra annyi krizantémot
tudod jól nem volt kedvemre való ,
gyertyát se gyújtsál ,csak ha fázol
engem melenget mosolygós arcod.

Ma annyian sírtak itt ,templomok
harangoztak , gyertyák az oltáron
kialudtak, csonkig égtek kanócok
ne sirass többé engem én jól vagyok.

Búcsúként kérlek látogass sokszor
virág nélkül gyere mikor csend honol
majd átölelem lelked, amíg imádkozol
te öleld át keresztem amíg én alszom .






Pusztuló Világ----Vilhelem Margareta

Reménytelen az igazi boldogság ,
ahogy mélyen tántorodik a Világ,
vad ,dühös ,haszontalanság
ahol mindenki csak óvja az igazát.
Szerényen vagy alig kevélyen
mindig győz a rossz a jó felett
sunyi hitben álnok csalásban
lázas szenvedélyek nyomában .
Az erkölcs eltért az emberségtől
csalásokkal kihullt emberség kezéből
hitványul, veszettül az álnokság
Világunk csapdáját ássa magának.
Dönteni nehéz ,ha roggyan a jóság
birtoklást nyer mindenféle rosszság ,
por és hamu lesz egyszer majd a Világ,
marad csak az őrült zsarnokság.
Mint akiket rongyosan árokba dobtak
emberi sorsunkról mások alkudoznak
oly semminek,átlátszónak látnak
bár szentjei vagyunk eme Világnak,
hol nem látni már csak puszta eget,
hol hitványan pusztítanak vad ebek ,
mert nincs kiút sose békéhez sem,
amíg közös érdekekért egyezkednek.[W.B.]