2017. február 16., csütörtök

Akkor már késö--Vilheem Margareta

Testedbenn  tartom  egesz eletem
 mulando  kepzelet felett
tordelem kezeim  elveszetten
bargyu simogatosok mellett ,
s ebren almodok befele gorcsosen
ura vagyok szendergesemnek
az abrandok kergetnek semmibe
gyorsulo ritmusban elveszetten .
Lagy ereje eros karjaimnak
mar az egekig emeli keped
szedelgek omlado selyemben
osszekuszalt lancok szerelmében
varom hiusulni onzetlen
ferfias akaratod erejet
teljes megbekulessel.
szitom tuzemet feled
Lennek angyal kitart szarnyakkal
korulfognam halhatatlan erod
s atfornalnam magam vilagara
a kipusztult vagy leheletet ,
innek ezust poharbol merget
edes szajad izevel
s halkulo dobogasa szivemnek
luktetne ereimeben a vert.