Volt egyszer két lepke.Nagyon szépek és színesek voltak.Az egyiket Kamillának hívtak a másikat Mentának..
A Mentának a szárnyai zöldek voltak,míg a Kamilla sárga díszben szálldogált.
Egyszerre repültek erdőkon ,réteken ,keresztül reggeltől estig.
Egy szép nap arra gondoltak hogy meg kéne látogassák az emberekkel lakott területeket is .
Nagyon kiváncsiak voltak hogyan élnek az emberek.
Anélkül hogy valami félelem uralkodott volna rajtuk a két színes lepke berepült az első ház kertjében ami az útjukba akadt ,legelőszőr.
A háznak nagy ablakai voltak,színes ablaküvegekkel .A lepkéknek nagyon tetszett a sok színes ablak,
kozelről szemlélgették ,amikor egy öreg nénikét láttak,üldőgélni bent a szobában.
-Vajon kicsoda lehet ?Az ablak párkánya tele van színes virágokkal -szólt a Menta.
-Vajon milyen nővények lehetnek ?érdeklődőtt a Menta
-Honnan tudjam felelete a Kamilla,kissé bosszúsan.
Amilyen kiváncsiak voltak berepültek a nyitott ablakon keresztül és látták hogy az öreg néni mellett az asztalon egy csészéből párolgott valami kellemes illat.
-Vajon mit tartalmaz a csesze ?kérdezte a Menta Kamillát?
-Valóban ,vajon mit iszik a kis oregasszonyka ?-csodálkozott Kamilla is .
A kiváncsiságtól hajtva ,a lepkék közelebb mentek a csészéhez.Kis szaglógödrekkkel szimatoltak vajon mit fogyaszt a néni ?.
Meglepetésükre az illatnak kőménymag szaga volt.
A Menta úgy érezte, hogy az illat megszéditette ,majd egy pillanat alatt elszédulve ,szinte beleesett a csészébe.
A Kamillának csak alig volt annyi ideje ,hogy megmentse a Mentát a biztos fulladástól.
De mit gondoltak egyszerre mindketten beleestek a a csésze kelős közepébe.
A kis öregasszonyka ,aki félig elszunnyadt, hirtelen észrevette ,hogy valami belehullt a csészéjebe,ahol a kömenymag teája párolgott.
Hamar megfogta a csészet és ráöntőtte egy virágos cserépbe ami már úgy is száradásnak indult.
A két lepke kinyitotta a szemeiket és nagyot néztek ,mikor meglátták hova pottyantak.
--Jaj istenem hogy tudtam beleesni a néni csészéjébe ? remegett a Menta
A nagy teatócsából valahogy kikászálodott ,és miután lerázta magárol a tea maradékot ,látta hogy a Kamilla is hasonlóan cselekedett.
Azután megijedve hirtelen kirepültek az ablakon egyenesen a házuk felé repültek.
Csak amikor majdnem otthon voltak útközben észrevették,hogy szárnyaik veszítettek a szineikből.
Szinte fehér lett mindkét lepkének a szárnya.
-Ne búsulj szólt a Menta -jó hogy életben maradtunk ,bár sajnalattal gondolt a volt csodaszszinü szárnyaira.
-Igen válaszolt a Kamilla -én is azt mondom hogy jó hogy nem fulladtunk bele .
Egy idő után az öregnéni cserepében kezdtek rügyezni új növények ,különlegesek.
Az egyik növénynek a levelei nagyok voltak,zöldek ,mig a másiknak vékonyak gyengék kis sárga fejecskével a tetején.
A nénike gondolta még hagyja a cserépben amig nagyobbak lesznek .
Amikor nagyobbak lettek leszakította figyelmesen az új növények leveleit es eltette száradni .
Majd mindket növenyből készitett magának teát két külonboző edényben.
Miután megkóstolta öket hirtelen felkiáltott .
-Ej de finomak !Ezeket igazán érdemes volt megtartanom.
-Az egyiknek mentolos az ize , segíti a légzésemet mig a másik megnyugtatta a fájdalmaim a szivemben és belső szerveimben .
-Ki tudja még mennyi jó hatásuk lehet -gondolkozott az öreganyóka .
-Ki tudja mennyi betegséget gyógyítanak -gondolta magában .
Majd meglátjuk a továbbiakban ,csak hagyom ,hogy szaporodjanak,legyensok belölük.
Közben a nénike elmesélte a szomszédainak is hogyan járt ,es azután rendszeresen jártak hozzá a szomszédok, sok éveken keresztül gyógyítani betegségüket.
Igy lett a két szépséges lepkéből nagy hiresség és egy új tudomány kialakulása,anélkül ,hogy tudták volna.
A Mentának a szárnyai zöldek voltak,míg a Kamilla sárga díszben szálldogált.
Egyszerre repültek erdőkon ,réteken ,keresztül reggeltől estig.
Egy szép nap arra gondoltak hogy meg kéne látogassák az emberekkel lakott területeket is .
Nagyon kiváncsiak voltak hogyan élnek az emberek.
Anélkül hogy valami félelem uralkodott volna rajtuk a két színes lepke berepült az első ház kertjében ami az útjukba akadt ,legelőszőr.
A háznak nagy ablakai voltak,színes ablaküvegekkel .A lepkéknek nagyon tetszett a sok színes ablak,
kozelről szemlélgették ,amikor egy öreg nénikét láttak,üldőgélni bent a szobában.
-Vajon kicsoda lehet ?Az ablak párkánya tele van színes virágokkal -szólt a Menta.
-Vajon milyen nővények lehetnek ?érdeklődőtt a Menta
-Honnan tudjam felelete a Kamilla,kissé bosszúsan.
Amilyen kiváncsiak voltak berepültek a nyitott ablakon keresztül és látták hogy az öreg néni mellett az asztalon egy csészéből párolgott valami kellemes illat.
-Vajon mit tartalmaz a csesze ?kérdezte a Menta Kamillát?
-Valóban ,vajon mit iszik a kis oregasszonyka ?-csodálkozott Kamilla is .
A kiváncsiságtól hajtva ,a lepkék közelebb mentek a csészéhez.Kis szaglógödrekkkel szimatoltak vajon mit fogyaszt a néni ?.
Meglepetésükre az illatnak kőménymag szaga volt.
A Menta úgy érezte, hogy az illat megszéditette ,majd egy pillanat alatt elszédulve ,szinte beleesett a csészébe.
A Kamillának csak alig volt annyi ideje ,hogy megmentse a Mentát a biztos fulladástól.
De mit gondoltak egyszerre mindketten beleestek a a csésze kelős közepébe.
A kis öregasszonyka ,aki félig elszunnyadt, hirtelen észrevette ,hogy valami belehullt a csészéjebe,ahol a kömenymag teája párolgott.
Hamar megfogta a csészet és ráöntőtte egy virágos cserépbe ami már úgy is száradásnak indult.
A két lepke kinyitotta a szemeiket és nagyot néztek ,mikor meglátták hova pottyantak.
--Jaj istenem hogy tudtam beleesni a néni csészéjébe ? remegett a Menta
A nagy teatócsából valahogy kikászálodott ,és miután lerázta magárol a tea maradékot ,látta hogy a Kamilla is hasonlóan cselekedett.
Azután megijedve hirtelen kirepültek az ablakon egyenesen a házuk felé repültek.
Csak amikor majdnem otthon voltak útközben észrevették,hogy szárnyaik veszítettek a szineikből.
Szinte fehér lett mindkét lepkének a szárnya.
-Ne búsulj szólt a Menta -jó hogy életben maradtunk ,bár sajnalattal gondolt a volt csodaszszinü szárnyaira.
-Igen válaszolt a Kamilla -én is azt mondom hogy jó hogy nem fulladtunk bele .
Egy idő után az öregnéni cserepében kezdtek rügyezni új növények ,különlegesek.
Az egyik növénynek a levelei nagyok voltak,zöldek ,mig a másiknak vékonyak gyengék kis sárga fejecskével a tetején.
A nénike gondolta még hagyja a cserépben amig nagyobbak lesznek .
Amikor nagyobbak lettek leszakította figyelmesen az új növények leveleit es eltette száradni .
Majd mindket növenyből készitett magának teát két külonboző edényben.
Miután megkóstolta öket hirtelen felkiáltott .
-Ej de finomak !Ezeket igazán érdemes volt megtartanom.
-Az egyiknek mentolos az ize , segíti a légzésemet mig a másik megnyugtatta a fájdalmaim a szivemben és belső szerveimben .
-Ki tudja még mennyi jó hatásuk lehet -gondolkozott az öreganyóka .
-Ki tudja mennyi betegséget gyógyítanak -gondolta magában .
Majd meglátjuk a továbbiakban ,csak hagyom ,hogy szaporodjanak,legyensok belölük.
Közben a nénike elmesélte a szomszédainak is hogyan járt ,es azután rendszeresen jártak hozzá a szomszédok, sok éveken keresztül gyógyítani betegségüket.
Igy lett a két szépséges lepkéből nagy hiresség és egy új tudomány kialakulása,anélkül ,hogy tudták volna.
