2012. június 20., szerda
Utolsó éjszaka.--Vilhelem Margareta
Utolsó éjszaka és aztán elmentél,
Szárnyaid nöttek és csak elrepültél,
Néztem utánad bánatos szivemmel,
Láttam nagyon fent vagy,bele remegtem.
Nagy csend és béke lett az én szivemben,
Tudtam vissza nem jössz és már nem is féltem,
Szárnyaid nagyok,erössek és szépek,
Másfele visznek és ragyognak ,fénylenek.
[ W.B
Ki megérdemli!---Vilhelem Margareta
Vannak az életben,olyan pillanatok, Mik nem tartoznak másra -,csak gondolatok, Vannak a életben elcsépelt dolgok, Miket nem szeretünk,és arra nem gondolunk. Szeretünk Mindenkit,nem szeretünk Senkit, Egy és ugyanaz ,mert semmit sem veszitünk Nem gondolunk arra,hogy lehetne másképp, Nem kerül sor arra ,hogy szeressünk Valakit Az élet,néha kegyetlen tud lenni, Emiatt néha nem tudunk szeretni, Szomorúság, bánat -mindenben van részünk, Lehet,hogy néha nagyon is szeretünk. [W.B ]Vilhelem Margareta | ||
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)