Vergödö világ-----Vilhelem Margareta

Zamatos szájból folyik a semmiség
s hallgatjuk feleletként
fullánkok hegyei
szúródnak testünkbe ,
míg száraz ajkaink igazat rebegnek ,
fáradtan legyintünk rossz percekben
az emberi gonoszság melegében
s jég karikák aprón hullnak
fáradt fejünkre .

Kő,követ görget vergődő testen
s latoljuk a szavak szégyenét
ostobák maradunk mérlegelten
de követjük a beteges szégyent ,
mert oly világban élünk
hol buták vezérelnek
életünk múló keresztjén
sóhajtó lelkek menedékében
okos az embertelen .

Nem tudni hogy rossz órákban
született dimenziónkban
a butaság rossz szavak sérelme
csínján bánni azzal ki éhét
oltja testünkbe ,
valótlant hadarnak valósan ,
s a test beszéde is hűtlen
próbálunk töprengni semmiségen

és átkot szórunk a beteg vészre.       [W.B.}