Napfelkelte--------Vilhelem Margareta

Hajnal felé még fakó az ég
a Nap csak lassan dereng ,
fellegek még hold fényben
sötét felhőként feketéllnek.

Lusta álomban időérzék hever ,
lassan sárgul az ég pereme
ablakom ráncain apró fények
átsiklanak függönyöm redőin.

Forgolódik a város ,szél leng 
napszakok harca oly nehézék
bennük a jóakarat és értelem
feddhetetlen, de célok felé üget .

Oly csodás a Nap vékony karéja
csúszik ,mint aki a járást tudja
ablakom redőnyét lassan lehúzom ,
ha a Nap az ég közepére potyog .