A szerelem mámorában---Vilhelem Margareta

• Úgy űzött a vágy feléd,
  értelmetlen lázas érzés
  bőrömön ringott a kezed,
  ujjaim csókolták gyöngén.
  
  Türelmetlen mozdulatokban
  ahogy első éjszakánk esett
  ziláltan kergettük vágyaink
  s szívem szívedbe veszett.
  
  Kapkodó apró lihegésünkben
  benne volt minden csoda
  szoros kéjjel telt testünkben
  ikrek lettünk szívverésünkben .
  
  S vártuk a mámor ébredését
  felettünk kattogott a perc ura
  lágyan simultam mozdulataidra 
  összeforrtan birtoklásodra .
  
  Szívünk dobogott mint soha
  kegyegték vágyaink titkait
  kék szemedben fény csillogott
  s nedves víg ajkad kacagott.
  
  Oly boldog voltam karodban
  megrezzentem minden mozdulatra,
  zene harsogott a kakas szóra
  boldogságunk örök sugallatára.[W.B.]