Csak én--------Vilhelem Margareta
- Csak én ismerem a régi kertet
hol aranyban ugrált a nyár szíve
álmaimban könnyű ébredésben
hiába kerestem fák között tested .
Bach zenére ébredett emlékek
keringtek felettem réveteg ,
s a hajnali harmatok csöppje
csókokként rebbent szívemben .
Úgy vártam ,hogy repedjenek
kökörcsin virágok színekben
szirmaikat arcomon viselem
de sírásom nem állítják meg .
Csapdát állított az idő keze
váltottam unalmas érzelmeket
mi lesz ha megáll bennem a kéj
s a párás fák között meglepnél ?
S mi lesz ha majd jössz Világodból
üresen összezárt ajkakkal ,
némán hoznád vágyaim hevét
lehet sírásom sem bírna szóra.
Új Világ sütne fák között fényt
átölelném kapott szerelmed titkát
hideg harmatcseppek a néma éjben
tüzesen forrnának szíved csendjében. [W.B.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése