- És ha boldogságom csak könyöradomány
és lepke szárnyon illatozik felettem,
ürességet fogok elgyengült kezemmel
de szárnyas paripával átutazom az eget.
Hol tündérek táncolnak ,színes koronákkal
hab selyem ruhájukból szikrák keringenek
és szállnak körülöttem édes aromákkal
kis pálcájukkal bennem bizsergést szentelnek.
S fodros ruhámban oly boldog vagyok,
talán megkereszteltek a tündér csemeték
arany szállak illatoznak selymesen fejemre
nem érzem hogy földi teremtés lennék.
Készakarva vagy talán földi jóságomban
én is tündérként énekeltem kedvem
árvaságom kemény sötét napjaiban,
szomorúan herdáltam eltévedt keservem.
Kéz a kézben a lenge tündérlányokkal
hagyom ámítani magam oly ártatlanul,
hagyom feneketlen üres világom másnak
és elejtem vad táncom a tündér világon. ./W.B.
- Verejtékeztem fájdalmam egyenletén,
dühöngő álmaim nem voltak végzetesek
lehet törékeny a szívem belső része,
szabadulnom kellett lüktető erekkel.
Hosszú az út az értelmem vonalán,
termékeny zsákmányaim nőnek halommal
védtelen testem zárt vonalak ábrándja
és zarándokolok rózsafüzérrel a pusztán.
Most hogy ártalmatlan kemény ébredésem,
nem hagyom feldúlni érdemelt háborúm
szabadság vágyamban törlesztek sajnálatot
várom hogy ülepedjen elvesztett reményem.
Voltam ágról szakadt, veresség áldozata
háborúmat csak győzelemnek szántam,
s ha vér tódult szent agyam üres terére,
inamba szállt csepp , rongyos bátorságom.
Kényelmes a létem, szabadságom szüntelen
várom hagyatékom megérdemelt sikerét
gonosz álmaimban,szemet- szemért vettek
összetákolt, bőséggel ruházott lelkeknek./W.B./
- Vártalak a kifakult estben,
nagy terveket büszkén szőve,
és bevallom bátor szívvel
vágy vihara dúlt lelkemben .
És vártalak a dombvidéken
kezemben elhervadó virágok
homlokomon gyűrött ráncok,
csend és sóhaj szenvedésem.
Minden gondom feléd repdes
nyári estben duzzadt álmon
kezemből a gyenge szirmok,
porba hullnak észrevétlen.
És úgy vártalak forróságban
hebegtem csóktalan imáimat
nem ismeretlen bűnös akaratod
de köszönőm hogy várhattalak.
Magamban legyőzötten suttogom
bár ne is lettél volna sohasem,
kérdésem csupa gyenge fájdalom
ha vétkeztem alázattal megbocsájtok./W.B./
