2016. július 18., hétfő

Sosem volt-----Vilhelem Margareta


  1. Vártalak a kifakult estben,
    nagy terveket büszkén szőve,
    és bevallom bátor szívvel
    vágy vihara dúlt lelkemben .

    És vártalak a dombvidéken
    kezemben elhervadó virágok
    homlokomon gyűrött ráncok,
    csend és sóhaj szenvedésem.


    Minden gondom feléd repdes
    nyári estben duzzadt álmon
    kezemből a gyenge szirmok,
    porba hullnak észrevétlen.

    És úgy vártalak forróságban
    hebegtem csóktalan imáimat
    nem ismeretlen bűnös akaratod 
    de köszönőm hogy várhattalak.

    Magamban legyőzötten suttogom
    bár ne is lettél volna sohasem,
    kérdésem csupa gyenge fájdalom 
    ha vétkeztem alázattal megbocsájtok./W.B./

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése