2016. július 20., szerda

Kemény háború---Vilhelem Margareta


  1. Verejtékeztem fájdalmam egyenletén,
    dühöngő álmaim nem voltak végzetesek
    lehet törékeny a szívem belső része,
    szabadulnom kellett lüktető erekkel.

    Hosszú az út az értelmem vonalán,
    termékeny zsákmányaim nőnek halommal
    védtelen testem zárt vonalak ábrándja
    és zarándokolok rózsafüzérrel a pusztán.

    Most hogy ártalmatlan kemény ébredésem,
    nem hagyom feldúlni érdemelt háborúm
    szabadság vágyamban törlesztek sajnálatot
    várom hogy ülepedjen elvesztett reményem.

    Voltam ágról szakadt, veresség áldozata
    háborúmat csak győzelemnek szántam,
    s ha vér tódult szent agyam üres terére,
    inamba szállt csepp , rongyos bátorságom.

    Kényelmes a létem, szabadságom szüntelen
    várom hagyatékom megérdemelt sikerét
    gonosz álmaimban,szemet- szemért vettek
    összetákolt, bőséggel ruházott lelkeknek./W.B./

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése