A világ bénitása----Vilhelem Margareta

1. Még tündökölt a nyár csillag porban
   még lubickoltunk a tenger hullámban
   sejtelmesen baráti szívek harcával
   összefonódott karokkal védjuk magunkat
   
   miközben a vergődő világunk hálójában
   megakad a zűrzavaros háborgások harca
   titkos egyezmények szülötte tervekkel
   Európa népeit bűvösen körbe fogta
   
   
   az árulás, ámító varázzsal testünkön
   mint ostoba nyomorult susogó őslények
   otromba erőkből támadt kegyetlenséggel
   visszaszorította minden moccanásunk,
   
   s tetten értek hiányos védelemtől óvva
   nyomorból szabadult őrült szörnyek 
   keresztjeinket porba tiporva lesnek
   meddig szüli erejét bennünk a félsz.
   
   
   Ugye nem lehet mindig álmot jósolni
   az emberek áhított vallás peremén
   játszadozni, mohón halára ítélkezni
   megkötött eszméket valóra váltani ,
   
   miközben a vezérek zsebüket dagasztják
   fals eszméket csalnak fekete csuhában
   s körös körül harci évtizedek forognak
   a holtra dermedt perceink valós világában. [W.B.]