2018. szeptember 8., szombat

Meddő szerelem----Vilhelem Margreta

Talán későn kezdtem üres szívvel,
tikkadt kíváncsisággal kerestem
bátor alázattal, idegen szíveket
magamhoz emeltem ,élesztettem.


De sok ragyogó ,boldog éveket
megkínozták elhagyó szerelmek
s biztos talajon ,balga kedvvel
betemettem mindent,s várom egyre

mindent elseprő ragyogó ünnepet
hol minden csillog ,víg nevetések
szállnak, béketűrő balga szerelmek
kacagnak,míg végleg letepernek.

Én hittem , megtalálom békém veled
de vonagló szavaid rajtam töredeztek ,
szívverésem mind csendesebb lett
s könnyeket szült meddő szerelmed. [W.B.]

A szeretet mindig él--Vilhelem Margareta

Kifekélyesedett múló éveinket
kecsegteti egy csalfa élmény
testi közelségünk megálló menet
meghátrálva belenyugvás felett.

Túlbuzgó testűnk forró párája
hiányos emberi modortalanság ,
kérdőjelét teszünk üres évekre
okosan megjósolva végszavát .

Halandók vagyunk parázs tükrében
száraz szemekkel kutatunk ereket
s a remény mely hozná érdemeink
fáradságos munka ,hiányos érdeke.

Mindenesetre nem unjuk magunkat
porrá alázzuk kínos szenvedésünk ,
s tajtékos árnyék világban minden 
zűrzavar, üresen ring a szívekben. [W.B.]

A szerelem jogán----Vilhelem Margareta

Egy ideje csak te vagy nekem
reggel ,délben ,vagy estefelé,
az élet kéken lángol szemedben
szenvedéllyel nyertél, elismerem.

Reszketnek a fények is melletted
sokat ígérnek mellettem lépteid 
kettőnk lobogása tündöklő őrület
csak ne szakadjon meg a felszíne.

Egybeforrt életünk külön ígéret
mint nap sugárban a foltok fehére,
nem üres már nappalom , éjjelem ,
ha magam mellett tudlak szüntelen.

Vágyba alázza ölelésed szívem
dacos vidámságban lesz részem ,
belém oltottad a szeretet mérget
vágyból született jogos szerelmed.[W.B.]

A megbocsátás----Vilhelem Margareta

Gyűlölöd azt ,mit tönkretettem 
az átvirrasztott buja éjjeleket ,
tudom, majd visszakéred tőlem
azt is, amit még nem is tettem .

S a hévvel bíró győzelem érve
még piheg,hiába kérdezlek téged
még fáj az öntudatlan oszinteség
az hogy emberibb lettél,igértél. .

Nincs kegyelem:verseny győztes
az, aki jobban gyűlöl, a bölccsé
aki mindent karóhoz kőt ebként ,
okosé a kegy ,az idő mindenkié ,

Nem remélhetek újabb kegyelmet
amíg bennem,új bűnök születnek
és halálos szorításom mérgezett
hiába igyekszem hősiesen elédbe .

Most szíved fölé hajolok békésen ,
hallgatom és csitítom heves véred
megvárom míg kegyelmes kezed
végig simítja hevesen forró testem . [W.B.]

Vigasz------Vilhelem Margareta

Gondolom, ha a sors merészel
kint és bent is zúg a szél ereje ,
kell a valóság hogy megértsed
percek alatt változik őrülete.

Titkos álmodozás ,sorstól független
legszebb érzésben is kegyetlen ,
hitünkben rettegett felismerések
túl későn értik meg a lehetetlent .

Velünk virrasztanak az adott évek
elszabadultan keringenek a tervek ,
s amikor a rózsák nyílni kezdenek
szemünkben a tört fény kesereg .

Új élettel egyensúlyozni mernénk ,
az idő nem számit, csak igék terve
között fujj gyakrabban romboló szel ,
hatalmasabban a kiszabott törvénynél . [W.B.]

Higgyük azt---Vilhelem Margareta

Maradjon minden így
készületlen és minden készen
az önsajnálat nem elég 
hogy szánalomba essünk
inkább sodródjunk
amerre visz hajónk ,
vagy mint körhintában
mi körbe forgatja magát 
előre hátra ,
benne te meg én.
Legyen minden összebogozva
akár egy csapda ,
ami mindig kész egy újabb
áldozatra ,
minden áldott nap 
egy újabb játékra ,
s újabb bocsánatra 
hogy a szavak ne ártsanak
közted s köztem forogjanak
s magunkból adjanak
derengő mosolyt
hogy életben maradjunk .
Higgyük azt hogy igazunk van 
mert jobb félni
mint meghátrálni
akarva ,akaratlan ,
áltassuk magunkat
hogy a fals tapasztalat
kíváncsiságunk maradéka
időben megtorpan
és a büntetés elmarad
további kapcsolatunkban ,
szándékkal vagy szándéktalan
visszatér a kiinduló pontra. [W.B.]

Ha eltelt már------Vilhelem Margareta

Az idő pereme már eltelt idő
magányosan hallgatom zeném
sóhajtásaim oly idegenek lettek ,
mulatnak rajtam , mint ellenségek .

Osztönösen visszatérő emlékemben
áldozati jóakaratú egyéniségem
osztogatja a győző körülményeket
önigazolásként, hogy szerettelek .

Álmaim csak egyre képletesek 
bocsánat nélküli apró jelentőségek ,
izzadt párnak ,dermedt leheletek
résekkel teli unott kötelességek.

Nem tolakodom behunyt szemedben ,
szándékkal zajt dobolok szívedben ,
s ha egymásra nézünk is időnként
túl látunk egymás felett üres tervként..

S a csendben az éj és hajnal közt ,
mikor minden csillag ragyog még ,
létrejönnek csalóka szenvedélyek
kezemet ajkadra teszem ernyedten. [W.B.]

Simogató kéz---Vilhelem Margareta

Az asszonyok szeme titkos
zárt ablakkal összezárt,
látásuk résein valóságos
őszinteség áll, nőies báj.

Pillantásuk mohó,pompázó
örök derűt szülő,változó
világban ,gyöngéden szorító
ölelésben fájdalmat gyógyító .

Fénylő gyöngyház tekintet 
férfi közelben, kékesen vonzó,
mosolyuk pirosan sóvárgó
a közelgő biztonság mellett.

Forrón lüktető szívet hordozók
a nők dolgait nem ismeri senki ,
onnan kel ki minden bölcsesség
és oda esik vissza ami kikelt .

Erős férfi fát aprít,tüzet szít ,
az asszony a tűzláng megőrzője ,
forró gyönyörök ,éjek tüzes lelke
arctól a csípőig simogató keze .[[W.B.]

Húsvéti örömök------Vilhelem Margareta

Te egyre más voltál mint a többi
mindig nyugtalan kéjre csábító 
minden tetted, egy törvényes szó 
örömteli sorsomban boldogító. 

Láttam utam fonalát vidáman
csillagok háborúját lojálisan ,
a húsvéti ünnep hitelességét 
álmaim felett, boldog örömeid .

Bíztunk szeretve ,gyűlöltünk ,
forró teljesedésben nevettünk,
de te vagy a boldogság hangja
képzeletben a valóság bizalma.

A napból áradt felénk ünnepi folt
benne fürödtünk egyre őszintén ,
hittük a kis Jézuskát ,húsvétot ,
a nyuszit, ki tojást szült elhintvén .

A reggeli harang kongás zenéjét
díszbe öltözött húsvéti menetet
virágot fűztünk tüzesen keblünkre
mögöttünk a boldogság lépegetett. [W.B.

Egy éves születésnapomra---Vilhelem Margareta[unokám

Ma egy éve hogy megszülettem
nagyon pici voltam és tehetetlen
ha nem volt a "cici" közelemben
vadul ordítottam , még neveletlen.

A fejemben azért a gond forog
egyszerre több hangot is hallok,
talán Apám ,vagy Anyám hangja
lassan megszokom ,kiválogatom.

Csendet óhajtok amikor alszom
ilyenkor meg a légy sem mozog
megtanulták, hogy amikor sírok
mindenki kérdi vajon mi a bajom .

Ma egy évesen oly okos vagyok
fentről szemlélem már a Világot.
azért a" cici " még kedvenc italom
a húst sem vetem meg ,rászokom .

Mostanában járnak hozzám lányok
de oly kicsik mellettem , őket utálom ,
ha simogatnak vagy ölelgetnek, sírok
milyen buták ezek a picike leányok.

Egy evés lettem gyorsan haladok.
más országban is jártam ,tanulok
járni még nem tudok , csak mászok ,
a macskáimnak este leckét tartok.

Kinőtt márt hat fogam ügyesen rágok 
bármilyen papit vissza nem utasítok
ezert azt mondjak elértem a súlyom
ezért Anyát,Apát sokszor puszilom.[Eric] [W.B.]

[Egy kis versike az unokám egyéves szülinapjára]

Röpke pillanatok---Vilhelem Margareta

Ott ültünk a padon nagyon sokat
felettünk homályosodott ,
ábrándokba burkolóztunk
boldogan , benne volt tudatunk ,

Álmaink őrködő szemek lettek
tettek rajzottak közöttük lesben
nagy Hold karima fényével intett
bűbájosan ,fehéren kergetett..

Tavasz volt ibolya,kikerics nyílt 
illatukat ontották , páraként,
ajkadon elhalt a titkos beszéd
némán fogtam álmaim kezét .

Tudtam, hogy elmondtam rég
röpke pillanat alatt eltöprengtem
nyugtalan voltam ,döbbentem
a szón , ami kínos ne legyen. 

S valahol zene szólt vígan ,
de gyötrelmem véget nem ért 
akácfa virágja is rég repedezett 
mi a padon szótlan ültünk még.

Elmerengtem arcodon titokban 
lopva hogy észre ne vedd soha,
gondolatomban arcod mosolya
boldoggá tenne,friss tavaszban.[W.B.]

Könnyes búcsú---Vilhelem Margareta

Szerettem volna búcsút venni ,
bár hű voltam hozzád ne feledd
óhajom, mi szívemből közeleg 
hagyd , legyen mind közelebb.

Akarnék uralkodni feletted újra
mint mesebeli királynő varázsa ,
szépítenék minden körülötted
alamizsnáid legyenek biztosak .

Mert amerre jársz csupa mosoly
és nem fáj a lemondásom sokszor ,
erősebben fűzne hozzád utolszor 
fájó seb, és könnyekkel búcsúzom.

Megjelennek előttem , lopott csókok ,
pislogó gyertyák,szoba ,s félhomály
megadnék neked minden régi tartozást
egyre-egyre megszínesedne mosolyom. [W.B.]

Nyugtalan világom----Vilhelem Margareta

Nincs nyugalmam ezen a Világon
sehol egy karfa miben fogóznom
csókom, mit rég elküldtem feléd
mostoha tett lett, visszajött felém.

Furcsa hogy nem vagy számomra
csak emlék, mit gyakran simogatok ,
furcsa a hangod is ,mit halkan hallok
puhán száll felém néha alkonyatkor.


Megmaradtak eszemben simulások ,
torz mosolygások ,nagy hallgatások
csókjaink között néha vad vibrálások ,
mint amikor két vonat karambolozott.

Ilyenkor sír lelkem vigasztalatlan
gyászfátyolba borul ételem, italom
lehajtott fejemben játszik indulatom
gyönyörnél gyönyörűbb a fájdalom . [W.B.]

Húsvéti szórakozás---Vilhelem Margareta

Sürgés-forgás minden házikóban
kalácsot sütnek ,tojást mázolnak
nyulak ezrével tojást shoppingolnak
kosarukat megtöltik varázslattal.

Izgatottan készülnek nyusziék
a tojásokat színesen megfestik
bégetnek bárányok csodát lesnek
nyuszi házakba bé-bé-néznek.


Itt is- ott is nagy a készülődés
amíg kalács sül,tudos emberek
bégető bárányt nyúznak kegyetlen
míg nyuszi családok tojást feleznek .

És így telik szent húsvét ünnepén ,
meglett férfiak,lányokat öntözvén
a lány cserében színes tojást nyújt
s minden nyuszi család pipára gyújt .[W.B.]