Az örök Világ----Vilhelem Margareta

Valamikor,halk,lagy éjeken
messzi messzi földeken ,
valahol kigyúlnak fények
és egybe kapcsolódva égnek.

Valahol új nap kezdődik,
vagy éppen a nap lenyugszik,
üzennek egymásnak a népek,
valahol halnak meg emberek.

A Világ egy díszes csoda ,
valahol az ég egy fény csóva
valahol feketén temetnek,
vagy megszületik egy gyermek.

Ily színes, e nagy kerek élet
mi benne bolyongunk a téren,
üzenetünk messze szól máshol,
egy kiégett ,eldobott sugárból.


Valahol fogy a csodás álom,
máshol szárnyra kap a mámor,
forgunk kőrbe hadakozunk
egymással osztjuk amit kapunk

Ez talán a Világnak sorsa 
benne a mi életünk sugara 
forgatjuk féltve erre-arra
várjuk míg kihűl a fény csóva.

Mert mindig is lesz valahogy 
az élet nem áll csak fogy,
mindig mi döntjük sorsunk,
csak legyen előttünk a sugárút.[W.B.]