míg a szél kering illanva tova
hullámba szálló gondokban,
beleröppensz a Vasárnapba.
Rőt,de termékeny fák alatt
száll az arany színű virág illata
és ünneplő öltözetbe simulva
felcsendülnek bársony harangok.
Tisztába öltözött a város arca
illatoznak bimbós őszirózsák ,
a fák ágain átszűrődő sugarakban
himbálózva csillognak varázsukban.
Sűrűsödött szagos virágok illatában,
lézengenek emberek sokasága ,
oly homályos füstbe fulladnak ,
a szürke hétköznapok szavaikban.
Valami kába varázs körül karol
elfelejted a poshadó tegnapot,
arany köntösbe bujtatott istenek,
harangszóra rozsát hintenek.
Oly édes ez a csepp szálló zene,
ringnak virágok ,tódulnak szavak,
víg sóhajok szédülten topognak
az őszi vasárnap ünnepe alatt.[W.B.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése