2016. október 12., szerda

Az öszinteség egyenletén----Vilhelem Margareta


  • Ha érezzük hogy elmúlt a hév
    nem kísérnek árnyékok,
    a szívünkben csönd és béke,
    s gondok szárnyán összekötve
    egy csokorba az öntudat.
    A teljesség őszinte hitén
    talán több az értelmünk
    a hétköznapok gondjaiban
    csak a kényszer furcsasága
    tolakodik nagy futamban.
    Arany poros boldogságunk
    idegen zászlót lengedez ,
    de föloldódunk lágy zenében
    ha egymási vállát tartjuk
    boldogságban,szeliden.


    Mert egymás csapdájába esünk
    évek során könyörtelen ,
    s idegrendszerünk hálójában 
    reflexeink mik őrzik hitünk
    nem érzik hogy mennyit látunk 
    egymásról ,szemeink figyelnek ,
    míg szájunk körül mosoly fakad 
    az örökös önismeret jogán ,
    két időnkben egy idő rebben
    s felkacagunk oly tisztán ,
    hogy ennyire egyformák vagyunk
    s majd a jövő lánc szemeiben
    hazugságaink őszinték kötödnek.[W.B.]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése