2018. szeptember 9., vasárnap

Kívántad a titkaim---Vilhelem Margareta

Naptól fülledt szobám lelke,
pillanat alatt a senki földje 
törékeny fények ablakom felett
kopott falaimon árva üzenetek.

A hajnali szürke órák gong ütése
utolsó megértés , kis menhelye ,
a szó közöttünk erőtlen megáll 
szemünkben könny és mosoly áll.

Végleges lett minden szüntelen
megbocsájtás, tűrés, tülekedés
s a tetten ért szavak igék nélkül
biztos hír hogy hamar utolértél .

Kívántam rég hogy tetten érjél,
de vas ajtós rácsaim nevetségé tett ,
zavarban jöttem kétértelmű történésen
mikor minden szép ,akármi történhet. [W.B.] 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése