2016. december 24., szombat

Az álom---Vilhelem Margareta

Mint összefogott boltívek karjai
úgy tartjuk magunknak a reményt
szenvedélyes csókjaink titkai
s ajkainknak lángjai
testet test mellé hálával szorít
gyöngédséggel bizalmat szít ,
hogy bizonyítani tudhasd
tiéd vagyok mind egyben .
Mert őrizzük egymást az időben
perceknek túlhevült lüktetésével
érezzük a kezdet és vég szentségét
s oly bizalmas csatt
fészkelődik minduntalan
kettőnk közé forró lánggal ,
mi forrósítja könnyeink.
Belénk olvadnak csókjaink hatalma
megváltóként testünk kedvére ,
s rohanó vággyal és üdvösséggel
leszakítjuk a százszorszépet.
Minden vágyunk teljes,
szemünk egymáson pihen
titkosan a mindenségben
s ölelő karjaink melegek
bizalommal keressük egymás szívét
a lüktető vérnek melegében. {W.B.}

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése