mikor kerülőd a megalázást
riadt szem rebbenések kereszttüzében
súrlódnak fáradtan megszeppenve .
Mint gyermekek nézzük egymást
kitalálva pupillánk nagyságát
melyik bír többet egyet -mást
szinten birtokolva egymást.
Csak a szél nyikorog az estben
s a pillantásaink csak érdekek,
s felettünk zúgnak emlékek kétsége
régen leülepedő repdeső törvények. .
Oly boldogság annak , ki belelát
beleadhatja teljesen derekát ,
s mint kéklő vizeken a hullámok
úgy hullámzanak pirosan végpontok.
S mint magányától fosztott őrület
sikong nagy fellegeken vihar szélben
és fortyog bennük a szétomló szeretet
szemeink kereszttüzében szenvedéllyel.{W.B.}
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése