magányosan keringnek ,
susognak csendben vágyaim,
a novemberi estében.
Kőd borítja kint a Világot,
bent is köd borul halkan ,
bársonyos homály ül testeden,
s kinyitom szépen a kezedet.
Kinyílt kezedbe simítom vágyaim,
úgy a ködös estben,s várom,
lásd a homályos csendben,
a susogást ,ami ott van kezedben
Kis gyöngyökben hull a földre,
a kezedből kiesett susogás,
s a novemberi fagyos csöndben,
felrezzen egy halk sóhajtás[.W.B ]Vilhelem Margareta
