Illatós zsongás

• Ez talán a legszebb éjszaka volt
  simogatás teli,
  ajkunkon lázasan csókok nevetnek ;
  simulóan ringnak,
  izzadt testünk összekuszálódik a percben
  egyetlen csókban,
  s tündéri varázsnak megbékélésében
  édesen zsongnak
  valami mély éteri titokzatosságot ,
  mi vallomásban tőr ,
  s a varázs szavak ajkunkon zúgnak
  csupa arany szálakként
  
  Hajnal köszönt ,dobban az ég könnye ,
  hajad borzolom, 
  s lágy kezeid halkan szemem simítják
  szerelmes módon ,
  és most már érzem illatos leheleted
  a víg igézetben,
  hozzád simulok némán , önfeledten
  a vágy végzetében,
  szent erőmben érlelem lelkedet
  a legszebb ébredésben .
  
  Mint ölelkező lombok suttogunk,
  titkunk a miénk,
  rózsaszirmok hullnak szent testünkre 
  mint álmok kertjében,
  szívünkben szikrák tüzesen lángolnak;
  szép szerelmünk van ,
  a hajnali csendben szeretjük egymást
  virág szirmokon,
  s lelkünkben lágy sugarak ábrándoznak
  imádságosak ,
  szent béke szárnya honol szívünkben
  oly zsongó hajnalok. [W.B.]