- Évek múlva talán újra
értéke lesz majd múltamnak,
székre dobott ruhák illata
őrzik sifonba tett levendula
illatos ,hasító szagát
melytől molyok szállnak tovább
és akkor majd én tartok ám,
improvizált, legostobább
feleletet, kérdésedre válaszolva,
miért nem hordok fehér ruhát ?
És figyelem az ostoba némbert
aki testét francos cicomába teker ,
hogy elrejtse a gyalázatát
léha szavak bő alázatát ,
mert az új divatban új az élet
s keres magának új szent hitet .
Mert zárda lakat mindig gyenge
bárhogy is nézem töprengve,
lesz még újra az élet zsenge
hogyha ruhát old a szende?
Vagy talán mint kard pengéje
hegyesre húzza ki magát
s föltesz szemérmetes álcát
megdöbbenve hogy eltévedett .
Vannak dicső percek sora
amikor a test, s a ruha ,
csak a díszeknek kócos rongya
ezert szebb az ifjúkora
annak aki merész tettel,
zárda ajtót nem reteszel,
s meztelenül sorsnak álmán,
várja hercegét pej paripán./W.B/
2016. május 17., kedd
Merész álmok-----Vilhelem Margareta
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése