2017. március 29., szerda

Az örök Világ----Vilhelem Margareta

Valamikor,halk,lágy éjeken
messzi messzi földeken
valahol kigyúlnak fények
és egybe kapcsolódva égnek.

Valahol új nap kezdődik,
vagy éppen a nap lenyugszik
üzennek egymásnak a népek
valahol halnak meg emberek.

A Világ egy díszes csoda
valahol az ég egy fény csóva
valahol feketén temetnek,
vagy megszületik egy gyermek.

Ily színes, e nagy kerek élet
mi benne bolyongunk a téren,
üzenetünk messze szól máshol
egy kiégett ,eldobott sugárból.


Valahol fogy a csodás álom
máshol szárnyra kap a mámor
forgunk kőrbe hadakozunk
egymással, osztjuk amit kapunk.

Ez talán a Világnak sorsa
benne a mi életünk sugara
forgatjuk féltve erre-arra
várjuk míg kihűl a fény csóva.

Mert mindig is lesz valahogy
az élet nem áll csak fogy
mindig mi döntjük sorsunk
csak legyen előttünk a sugárút.[W.B.]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése