A klinikai eveim--Vilhelem Margareta[5]

• Augusztus első napjaiban már túl voltam az első bemutatkozáson a Fertőző Klinikán .
  Ahogy régebb írták :Fertőző Betegségek Korháza-Erdélyi műemlék
  Friss diplomával 21 és félévesen .
  A klinikának is megvan a története.
  Még 1910-ben épült, nagyon szép épület ,kis tornyocskával , valamikor lakóház volt. Hatalmas kerttel.
  A kommunista években alakították át Klinikává,amikor mindent államosítottak valószínű .
  Azóta is ott működik és egy pár méterrel lejjebb az úton, volt egy külön épület és van ahol a hepatitiszesek feküdtek .Nem voltunk közös épületben.
  Pénteki napra esett a bemutatkozásom s a az első munkanapom a következő hét hétfőjére.
  Hétfői napon kora reggel mar talpon voltam izgatottan , hirtelen nem is tudtam,hogy elegánsan öltözzek-e vagy csak lezserül ,így minden családtagom nekem drukkolt míg végre , Apukám megnyugtatott .
  -Drága gyermek mehetsz farmerrel is ,mert ott úgyis átöltözöl teljesen.Es úgy is volt .
  Annyit elárult a klinika igazgatója hogy a munkanapom hat órából áll ,a fizetésem elég nagy mind kezdő és plusz fizetés, azaz fizetésem +20 százalék a fertőző körülmények miatt.
  
  Ez egy kicsit tetszett nekem,hogy nem kellett siessek reggel csak 8 órára mentem.
  A lakásunkhoz aránylag közel volt a Klinika ,úgy hogy biciklivel mentem, az utóbbi időben nagyon 
  rászoktam a biciklizésre .
  A klinika igazgatója .dr doc. K .Zsolt,kedvesen fogadott nagyon szép ember volt és elegáns 
  kézmozdulattal intett foglaljak helyet egy fotelben. Hosszasan rám nézett, majd kibökte amit gondolt 
  -Jaj de felháborítóan fiatal magácska -szólt hozzám,miközben pipájából kellemes füst szállt.
  -Köszönöm hebegtem, közben úgy dobogott a szívem meg- meg rezzent a blúzom ,néztem hogy látszik-e ?
  Elolvasta a kinevezést majd a diplomámat nézegette azután egyszerű volt a végszó
  -Értem.
  -És hogy-hogy pont erre a klinikára gondolt -kérdezte 
  -Miért választott laboratóriumi szakot ?
  -Hiszen maradhatott volna tanár is .Az egyik kérdés a másikat követte ,nem volt időm válaszolni mindenre.
  És mind folytatta a kérdéseket ,közben felállt és le s fel járt a szobájában .
  Akkor láttam a falak tele voltak csodás festményekkel,nem gondoltam volna,hogy egy klinikán ennyi művészi dolgokat lehet látni.
  -Erre számítottam nagyon -hebegtem későn de közben fogalmam sem volt mit fogok dolgozni.
  -Én maga helyett biztos tanári pályát választottam volna-szólalt meg az igazgató ur .
  Nem mondhattam meg neki ,hogy én kutató szeretnék lenni,már gyermekkorom óta.
  De persze itt semmi kutatásról nem volt szó legfeljebb a különböző bacilusokat kutattam később.
  Na ha erre számított itt az alkalom ,most bemegyünk a laboratóriumba hogy magácskát bemutassam.
  Felvette a kék színű molton köpenyét és komótosan előre tessékelve engem elindultunk.
  Tele izgalommal a szívem a nyakamban dobogott, közben mindenre csak bólogattam, de azt sem tudtam miket kérdezett amíg a hosszú képekkel diszitett folyosón a laborig értünk.
  Síri csend volt a folyosón meglepetésemre .
  A folyosó mindkét oldalán fehér ajtók jelezték a kórtermeket megszámozva.[1]