Salomé tánca-----Vilhelem Margareta

Fordul a föld sötéten s csapodnak lángok,
s tenger morajlik zavarosan,
szitkok szállnak az emberi jóságból.
síró szemekkel törölöd bánatod.

S várod a jövőnek lihegő szédületét
bámulod a tenger táncát irigyen
miközben a szeleknek árnya 
csapkodja kapuit az elmúlt éveidre .

Nézed a kegyetlen játékok gyönyörét
minden perc kedvére dalol
nyíló eget vársz harsogó trombitákkal,
de elönt sárosan a tengeri örvény.

Szédületes látvány az eltelt évekről,
kapkodsz utána jajongva
felsérült markodban kihűlt céltalanság
feszült keblű sellő nevet tengernek tükrén .

Maradsz egyedül átlépve küszöböd
emberlakta kietlen idődben
s táncra perdülsz a merészen mint Salomé,
hogy megcsillanjon a bárd a fejeden ./W.B./

Sosem volt-----Vilhelem Margareta

Vártalak a kifakult estben,
sosem voltam hitetlen
és bevallom bátor szívvel
vágy vihara dúlt lelkemben .

És vártalak a dombvidéken
kezemben el hervadt virágok
homlokomon gyűrött ráncok,
csend és sóhaj szenvedésem.


Minden gondom feléd repdes
nyári estben duzzadt álmon
kezemből a gyenge szirmon
virágzik az újabb csókom .

És úgy vártalak forróságban
kerestem ismert telefonodon
végzetes bűnös akaratod 
kihullt kezemből telefonom.

Magamban legyőzötten suttogom
bár ne is lettél volna sohasem,
kérdésem gyenge sóhajom
csupán megbocsájtott izgalom . [W.B]

Őszies nyár---Vilhelem Margareta

Mint egy kidőlt fának halott levelei,
nem zizeg semmi rég 
fáznak a virágok a kinyílt nyárban,
és semmi sem érik meg
sötét felhők tornyosulnak koronákban
mint ősz elején
semmi sem virad lenge nyári kedvvel
minden oly szerénytelen.

Mily kegyetlen e nyári szerenád
vízzel öntözött ,
színes estikék sírósan suttognak
oly gyászos zenét,
percre kibújik a dagadt nap-itt a nyár
de kisírt szemekkel bujik alá
egy -egy hosszú napra bőséges záporral
bánatát szolgálva.

És mosakodik a Világ a nyári esőben
csüggednek virágok,
lepkék szállnak nedvesen, ébrenlétben
hallszik zokogásuk
meghalt a nyár ,napjai csak eső szakadás
földben maradnak dudvák,
korán kezdődő vad ősznek boldogságára
a szél vele együtt az úr ./W.B

Kemény háború---Vilhelem Margareta

Verejtékeztem fájdalmam egyenletén,
dühöngő álmaim nem voltak végzetesek
lehet törékeny a szívem belső része,
szabadulnom kellett lüktető erekkel.

Hosszú az út az értelmem vonalán,
termékeny zsákmányaim nőnek halommal
védtelen testem zárt vonalak ábrándja
és zarándokolok rózsafüzérrel a pusztán.

Most hogy ártalmatlan kemény ébredésem,
nem hagyom feldúlni érdemelt győzelmem
szabadság vágyamban törlesztek sajnálatot
várom hogy ülepedjen elvesztett reményem.

Voltam ágról szakadt, veresség áldozata
háborúmat csak taktikának szántam,
de ha vér tódult szent agyam üres terére,
inamba szállt csepp , rongyos bátorságom.

Kényelmes a létem, szabadságom szüntelen
várom hagyatékom megérdemelt sikerét
gonosz álmaimban,szemet- szemért vettek
összetákolt de bőséggel megáldott lelkek./W.B./

Táncolni a tündérekkel---Vilhelem Margareta

És ha boldogságom csak könyöradomány
és lepke szárnyon illatozik felettem,
ürességet fogok elgyengült kezemmel ,

de szárnyas paripával átutazom az eget.

Hol tündérek táncolnak ,színes koronákkal
hab selyem ruhájukból szikrák keringenek
és szállnak körülöttem édes aromákkal
kis pálcájukkal bennem bizsergést szentelnek.

S fodros ruhámban oly boldog vagyok,
talán megkereszteltek a tündér csemeték
arany szállak illatoznak selymesen fejemre
nem érzem hogy földi teremtés lennék.

Készakarva vagy talán földi jóságomban
én is tündérként énekeltem kedvem
árvaságom kemény sötét napjaiban,
szomorúan herdáltam eltévedt keservem.

Kéz a kézben a lenge tündérlányokkal
hagyom ámítani magam oly ártatlanul,
hagyom feneketlen üres világom másnak
és elejtem vad táncom a tündér világon. ./W.B.

Most és mindig-----Vilhelem Margareta

Most már minden lüktető percemben 
figyelem éberen tested lélegzetét 
széles mellednek ritmusos menetén
látom ahogy fel, s le ring a szerencsém .

S figyelem szűkszavú ajkad szavait
mely álmodban is rólam fecseghet
hallgatom szapora szíved vívódását
mik megtalálja magának a fészkét .

S ha talán elfáradnál önzetlen 
ott vagyok melletted győztesen ,
hogy nem lehetsz a másé sosem,
míg simítom homlokodról hajtincsed.

És őrzöd lettem kedved szerint
kibogozom szívednek pajkos cselét,
de fáj a tudat mikor nem kék az ég
csengő hangommal dúdolom zeném

hogy megőrizzelek a hatalmamban
törekvő sorsom éber mosolyában
és nyugtalanul figyelem hangulatod
lüktető perceknek szomjúságában../W.B/

A szerencse kilincse------Vilhelem Margareta

Már csak a csend mi körülfogja testem
s bárgyúan fülembe remeg
s a közömbös vad éjnek nyugalmában
játszik hatalmával az éj nyugalmán. .


Néha megkísért titkos vágyakkal
mit elnézően hanyagul viselek,
ténfergünk varázs összefonódásban
tápláljuk egymást bájainkkal.

Úgy állok megfeszülten a síri csendben
izzadt homlokom sír vizesen
csak rongyos ,gyűrött ráncok sebe
tarkítja gőgös , félig kihunyt szívem

Mert nem mindig azé a szerencse kilincse,
aki örömmel kapaszkodik rajta
a kapzsi vágyaknak ringatott kegyelme
együgyűeknek is kézről- kézre adja .


Szívemből kimúltak langyos regék
mik megőrizték friss tavaszi álmom
az emlékek is csak keringnek velünk
körülhatárolva a haszontalan csendet./W.B./

Ha becsaptak---Vilhelem Margareta

Kifakadt bűnök virrasztanak felettem
bár sokféle emlékek zsibongnak bennem
de keserű szívemben hibátlan az egész 
nem félek magamtól semmi el nem vész

és hordom magamon rám tapadt keresztem,
csorbított életem néhai számadására
bánatos kedvemnek sorstalan szegénysége
meztelenre vetkőztette lelkemet.

A sok mohó vágyam belém szorult örökre
és szerelmes kéjben fürdik most szívem,
lihegve cipelek megtört léptekkel gyötrődve
nem tudtam betelni az életnek örömeivel.

Mert jó adni, kapni váratlan szerelmet
hibátlan elmenni ha téves a szerencse
s várni szemérmetlen a szépet és jót
megbocsájtó szívvel nézni új csillagot./W.B

Hitvallás----Vilhelem Margareta

Ha netalán fészkelne bennem a szerencse
hóbortos titkok elfajult sorsában ,
lehet többet kapnék a kitisztult Világban,
vagy csak ábrándoznék nyugalmas ágyamban.

Tömérdek mérgek oly káros hatással,
körbefogják utam csekély bizalommal
kaphatnék még többet zavart életemben
vagy csak elnémulok a kegyetlen csapásra..

Többre jutnék ha áldanám tapsommal
azt amit mások kapnak cselfogással,
fegyelmezett énem oly körbemetszett ,
de figyelemmel harcolok rutinos jártomban

Kérkedő életem szent felvillogásában
legyen tanulság mindenki számára,
ha vészesen meghúzom figyelmem láncát,
lehet összehullok szárny csattogással.

Kérkedni kellene a hitvallás menetén,
bölcs gondolataim metszik egyéniségem
de szabad áramlással tör utat magának,
"A hiszek egy Isten" ősi áldott imáival ./W.B./

Nyári emlékek----Vilhelem Margareta

Az életből ihletődött
elmulasztott csókok tette,
finom tenyeremből kihull
áttetsző néma lánggal égve ,
s oly csodás bűvös pillanatok,
kergetőznek ég alatt
miközben számolom 
a semmire szállt gondokat.

Édes merengésbe bújva,
sok minden már nem is fáj,
a nyár tükrözi emberségem
s elfog a halk borzadály
hogy mennyi minden kimaradt
és követelőzik a vágymadár 
mert ami másnak megmaradt
az nálam csóktalan talány .



Vidám csodák emlék képe
mi már ártani sem tud
gonosz varázsok hatalmával,
színesen és ragyogóan 
gyűrött tenyerembe fut ,
néha ellátogatnak hozzám
burokba zárt virágszirmok
álmos nyári délután,
zümmögnek fülembe csendet 
míg karom duzzadva öleli 
a sötétben surranó emléket./W.B./

A semmittevökhöz----Vilhelem Margareta

Léha ,céltalan életetekben,
néha meg-meg áll az élet malom,
nem vágytok szépség imádóvá
csak gondtalan ritmusban éltek.



S élet bölcsességetek furcsa
tékozló kézzel osztjátok a bajt
s nem nyitjátok ki kapuitokat
berekesztitek a füstös morajt .

Bár nektek is fáj a élet aprósága
szeplős eszetek mulandósága,
bor szagú harcotok szívek rútsága
csak vándor lelkek buta harca.

Füst szagú férfi ajkatok átka
parázna szavaknak óceánja 
imáitokban zűrzavarok akarata
alamizsnát kér szívszorongva .

De bátor lenne , ki magát korbácsolná 
vad kézzel ütné nyomor rútságát
s netalán villám felhő fel-fel nyögne 
nektek is lehet örök a Mennyország ./W.B./

Az éj-------Vilhelem Margareta

Oly jó az éj,
Mikor a Hold s az ég,
Sugarával bevón,
Es csak érted ég.


Láss örök csodát,
Hagyd,hogy ragyogjon át,
Keresd a szerelmet,
Szerelmed óhaját.

Hagyd,hogy járja át,
Lelked mély pontját,
Hagyd ,hogy sugarával,
S büszke fény-csóvával,
Hasson, csak te rád.[W.B.]

Üzenem Neked-----Vilhelem Margareta

Üzenem Neked,hogy már nem is fáj,
Üzenem,lassan nem gondolok Rád
Üzenem Neked,nem haragszom már,
Üzenem ne keress ,ne is találj rám.


A messzi múltból kitöröltelek,
Elfelejtem lépted ,s nagy szerelmedet,
Elfelejtem azt is ahogy rám néztél,
Lassan rá is jöttem ,nem is szerettél.

A ma ,az szép úgy nélküled is,
Fájó gondolatok nem kinóznak még
Rád nem gondolok,bánatos nem vagyok,
Szeretném ,ha tudnád,boldog is vagyok.[W.B.]

Az élet értelme-----Vilhelem Margareta

Ha volna az életnek örök értelme,
Tudnám biztosan mit kezdenék vele,
Átszőném arannyal az élet fonalát,
Hogy ragyogjon,csillogjon a szívem oldalán,
S keresném a percet,hogy találkozzak vele. 


Átszőném arannyal az ész gondolatát,
S lelkem mélyén a szeretet fonalát.
Fel disziteném szép színes csillagokkal,
S beborítanám dús arany sugarakkal
Hogy ne tudjon repülni oly nagyon hamar.




Lehoznám az égről a Napot és Holdat,
Lehoznám az összes fényes csillagokat
Szét tépném ,szét zúznám a sötét felhőket,
Kitárnám,kinyitnám a csodálatos eget.,
S vad villámokból hoznék szeretetet. W.B 

A tiszta szerelem-----Vilhelem Margareta

Boldogok mindazokl,
Kik igaz szerelmesek,
Boldogok mindazok,
Kik igazán szeretnek.

Az igaz szerelmesek,
Nem ismernek álmot,
Tiszta valóságból,
Meritik világuk.

A szerelem lánca,
Bársonyos kis gyöngyök,
Csillagokat szórnak,
Egésszen az Égig.

Boldogok mindazok,
Kiket igazán szeretnek,
Vad szerelmükkel ,
Betöltik szivüket.

Az igaz szerelmben ,
Nincsen bün s gyarlóság,
Tisztaság és békés,
Gondolatokkal füzött át.

Féltékenység nincsen,
Csalás ismeretlen,
Szerelmesek csókja,
Egy tiszta ,szép érzelem.