2018. szeptember 25., kedd

Szeretnéd e ----Vilhelem Margareta

Hogyha megint újból kezdenéd,
Biztos megint ugyanazt tennéd ?

Életednek kis,apró gondjait
Ha lehetne másképp rendeznéd?

Vállalnád újból a kínos szenvedést,
Ha az élet adhatna új esélyt ?


Mernél e mindent elölről kezdeni
E vak Világban a fényt keresni?

Mernéd e a szívedet kitárni,
S érzéketlen Világban kinyitni?

Mernél e újból szégyent vallani
A sikertelen élet előtt leborulni?


Kezdenéd e elölről a rosszat,
Mi végig kísérte sáros utadat?

Szeretnél e újból nagyon szeretni,
Ágyban szeretőddel szeretkezni ?

Megcsalnád e nagy szerelmedet
Ha tudnád hogy ö is megcsalt téged ?


Kezdenéd e újból az önző életet ?
Ismerve azt,hogy senki nem szeretett

Lehetsz e valaha egy igazi ember,
Ha tudod,hogy más mindig megver?

Végtelenség szenvedés és bánat
Hozhatna e egy új életet nálad?

Szeretnél e újból csodálatos lenni,
És minden csatát újból megnyerni ?

Szeretnél e még szíveket tiporni,
S a csalódásnak árnyát elrejteni ?

Ha az életed ilyen úton haladt,
Szeretnél e egy másikat egy újat ?

Én tudnám az életet újra kezdeni,
megtudnám változni,átalakitani.

Tiszta ,fehér lappal boldogan dalolni
Ez vagyok én,ki mindent tud feledni . { W.B.}[

Mint hegedün a húrok--Vilhelem Margareta

Mikor hozzád mentem,
félve kopogtattam,
ajtód tágra nyílt és 
ott állttál boldogan.
Első találkozás,
szemeimben öröm,
hogy ilyen csodás vagy.
hogy ennyire közel vagy,
csendben léptél hozzám,
szájad megérintett,
s tudtam ,éreztem,
ez szerelemre késztet.
Azon a délelőtt,
mámorban estem,
kezem, kereste kezedet,
s testem a testedet.
nem várt találkozás,
de létező csókok,
értelmetlen szavak
csendes sóhajok.,
Mitől ily szerelem?
mitől ilyen érzés?
hogy éltem nélküled
hogy nem ismertem
tested tüzes lángját?
s szemed vad mámorát ? 
De csak csókoltalak,s
nem vártam szavakat;
ajkam nedves ,mézes,
s kereste ajkadat..
Nehezen búcsúztam,
vártam még valamit,
valami mámorban
szenvedő akármit,
csendes voltál ,néma,
búcsúzni akartál,
szétvált az ajkunk,
a varázs megszakadt 
mint hegedűn a húrok

Mikor hó takarja---Vilhelem Margareta

Mikor hó takarja 
az egész földet
s csillagok színesen
szikráznak az égen,
apró kis hópihék 
légben keringnek ,
talán megpihennek
zöld fenyök ágain,
akkor lesz Karácsony.
Az ünnepek ünnepén,
mikor úgy érezzük,
szeretet és béke,
honol a szivünkben,
s megbocsájtunk
mindent mindenkinek.
Gyertyát gyújtunk;
százat ,ha kell talán 
ezret mindenkinek
s üzenünk a Mennybe,
a sok elmenőnek . 
Lelkünk megnyugszik
a mi kis szivünkben .[W.B.]
 

Bünhödés-----------------Vilhelem Margareta

Ajkamon fájdalom dala cseng
halkan,,hallom ahogy zeng:
süketen,mélán ,s vergődik
a megtört csendben-,némán.

Ruháim vizesek;,izzadok,
testemet átjárja az izgalom,
szemeimet csendben becsukom,
és látom,hogy bűnömért lakolok.

Védtelennek érzem magamat,
várom a kegyetlen döfést,
körülöttem zúgások hallszanak,
keményen állok várva a bünhödést.

Testemet átjárja egy meleg fény,
mely körülfog szorosan s melegít,
lassan oldódik bennem a gond,s
visszatér lelkembe a remény. [W.B.]

Õrizd meg-------Vilhelem Margareta

Ne tagadj le soha,
hogy voltam
ne tagadd soha
őrizz meg örökre
magadban .
Bocsáss meg,hogy
mindketten tévedtünk
s hogy az ész nem 
volt velünk.
Adj vissza mindent
mit én adtam Néked,
add vissza mámoros
álmaim,
add vissza csengő
hangom
mely csodásan
füledbe suttogott,
add vissza forró
sima karjaim
amikkel forrón
átöleltelek.
Add vissza szemeim
csillogását
melyekkel csak 
rád tekintettem
add vissza forró
csókjaim
ne tartsd magadnak
kedves
adj vissza 
mindent mit ,
én adtam Neked,
mik nem illettek
meg Téged.
Tartsd meg csak
szívem dobogását,
őrizd csak mámoros,
ábrándos álmaim,
tartsd meg, 
magadnak Kedves,
emlékemet
csak ezeket 
őrizd meg
és csodás szerelmemet.
[ W.B.]

Szilveszterre---Vilhelem Margareta[2013]

Hosszuk útnak vége fele,
megpihen az O Év végre,
bejárta a nagy Világot
leteszi a sétabotot,
leül havas fák tövébe,
s várja búcsúját a télben,
mögé hagyott sok fájdalmat,
örömöt és sok bánatot,
hunyorit a sok szemével,
homlokát törli kezével,
fáradtan,es éhesen,
megérkezett hevesen,
járt O csodás helyeken,
néha megállt, megpihent,
néha nem is sietett,
ködöt törôl kezeivel,s
találkozik az Új Évvel,
Szilveszter éjjelén,
az Új Évnek ünnepén
kinek átadja majd botját,
hogy irányitsa türelmesen
továbbra a Világ sorsát. [W.b.]
 

Boldog Új Évet kivánok--Vilhelem Margareta[2012]

Boldog Új Évet kívánok,,
teljesüljön minden álmod,
legyen bőséges az éved,
minden barát legyen veled
legyél boldog,legyél büszke,
egészségben legyél; hegyke,
örvendj mindennek ;mit adtál,
annak is, mit nem is kaptál
ne kívánjál,amit vártál,
örvendj annak ,amit kaptál,
örvendj apró örömöknek,
mert azok többet érnek,
mint a nagy Világ-csodák,
mert azok,csak kicsi csodák,
mert ,ha jön a Világ vége,
akkor mindennek már vége
s,elenyészel.mint a pernye. [W.B ]

Az asszonyok mindig szepek---Vilhelem Margareta

Az asszonyok mindig szépek,
Még akkor is ,ha öszi évek,
Tolakodnak fejük fölött,
S hajuk öszbe deresedik,
S arcuk ránccal telitödik.

Szivük tiszta,lelkük régi,
Testüket nagy csend üli,
Lelkükben csendes titok,
Hogy maradtak fiatalok.

Szeretetben gazdagabbak,
Megértésben óvatosak,
Féltve örzik gazdagságuk,
Gyermekeik,unokájuk,
Hatalmas nagy boldogságuk,

Az asszonyok mindig szépek,
Még akkor is ,ha csak remélnek,
Még akkor is ,ha öszi fényben,
Fehér hajuk meg-meglibben.


Csókba fullad az imájuk,
Mely suttogja örök álmuk,
Istenem ,Te hallhatatlan,Segits rajtuk a nagy bajban.W.B

A Teremben-----Vilhelem Margareta

Hát,,,voltam ott is,
az új otthonodban,
mely kis fészkünk lett,
s mámorunkban,
nem láttam a ,
csodás színeket,
mely körülöttünk
a falon lebegtek.

Sok apró tárgy,asztalon
szét dobálva minden,
,alig volt hely,;
ecsetek,festékek
meg nem festett képek,
szerte-szét hevertek.

Ruháink a földön
gyűrötten
mi álmodoztunk,csendben
a sötétben
s nem láttam a képek,
csendes szellemeit,
kik Téged kerestek.

és szemmel követtek.
ez a Te Tündér-országod,
ahol csak Te tudod,
ki- kinek a párja,
csak Te ismered 
a színek és árnyékok,
kergetözö táncát 
meztelen testűk .

vad karolását.
hunyorítva nézted ,
az új festett képet,
és vártad,hogy ,
szólítson s hogy ,
beszéljen Véled..

O ezek a színek,
ecsetek és képek,
ők az ellenségek,
kik eltávolítanak,
karjaimból Téged,. [W.B ]

Nem árulom virágom---Vilhelem Margareta

Én nem árulom Virágom,
nincs kinek,
nem csalogat senki,
csak álmomat árulom.
Állok út szélén,
partokon,köveken ,
nem várok senkit-
ha valaki rám talál:
a vágy, a szerelem,
s meg lebbenti lelkem,
akkor sem árulom
virágom,
adom mindenkinek
vigyék ingyen.
Nem futok senkiért,
csak vágyom arra,
hogy kicseréljem álmom.
de nem kell senkinek.[W.B

Menni valahova--Vilhelem Margareta

Menni valahova messzire
hol cseppekre bomlik a köd
hol nem hallod az utca neszét
hol senki sem néz feléd .

Menni valahova messzire
hol nem zavar idegen hang
hol bársonyos virág lépcsőkre
leülsz és szíved lélekharang.

Jaj,hol van ilyen Tündérvilág 
hol elszáll a baj s a kapzsiság
hol vannak ilyen rejtekhelyek
ahol a bánat nem művirág ?

Valahol itt lehet a közelben
egy eldugott csendes világ
ahol zavaros,merengésben
megbújik egy kis öröm- virág.

Valahol lehet egy kis tiszta tó
hol tükröződnek lángok az égről
hol gondjaim is megtisztulnak
s cseppekre bomlik értem a köd. {W.B.}

Ha felszabadul agyad-----Vilhelem Margareta

Mikor vasabroncsok
lehullnak fejedről
s hínáros agyadból
rút gondok tőrnek fől.

Akkor vagy önmagad
akkor vagy ember
mely kiárad akár
egy óriás tenger.

Majd felnézel az égre
s karjaid kitárod
megfogod csillagod,
mely irányítja sorsod.

Viharos árnyak
mik nyomták agyadat
kiszabadultak s maradtál
tisztán, csak önmagad.

Szabadon hagyhatod
magad, örvendhetsz
a mának,a holnapod 
is szép lesz ,s lesz

vágyad és álmod ,
érzelmek is jönnek
keresnek majd téged
színesen keringenek.

Tiszta gondolatok 
ülik meg agyadat
szivárvány színeiben
körül rajonganak .

Átszövik lelked
reményt osztogatva
s így üdén,tisztán 
álmokat is kaphatsz.{W.B.}