Mikor vasabroncsok lehullnak fejedről s hínáros agyadból rút gondok tőrnek fől.
Akkor vagy önmagad akkor vagy ember mely kiárad akár egy óriás tenger.
Majd felnézel az égre s karjaid kitárod megfogod csillagod, mely irányítja sorsod.
Viharos árnyak mik nyomták agyadat kiszabadultak s maradtál tisztán, csak önmagad.
Szabadon hagyhatod magad, örvendhetsz a mának,a holnapod is szép lesz ,s lesz
vágyad és álmod , érzelmek is jönnek keresnek majd téged színesen keringenek.
Tiszta gondolatok ülik meg agyadat szivárvány színeiben körül rajonganak .
Átszövik lelked reményt osztogatva s így üdén,tisztán álmokat is kaphatsz.{W.B.} |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése