A kitüzött napon

Ha az ég tüzes lángja,
álmaidat megcibálja,
ébredj fel gyönyörökre
mik csengnek füleidbe
fehér -virág ködökbe
bódultan ,fenségesen
tétlen -futó életedben,
hol vár rád az elmúlás
csöndesen lelohadol
irtózatos tekintettel.
Erőt semmit nem adtál
te vagy az kit eladtak,
rajtad kerestek és csaltak
mert vég itélet napján,
nem kérdezik ki is voltál,
mindenki tört belőled,
mit lehet kezdeni veled.

Íme az eszme,hol hiúbb
az óhajtott hiedelem ,
hol vizsgálod tested
kiszállsz érdekeidből
hogy halálod gyatra legyen,
időtlen örök szennyed 
ledobod ,s csúcsra érkezel
bár még van erő lábaidban
és birnád az új gyülöletet
tűrne világosságot a szemed
és szívvel tudnál énekelni
szempillád gyorsan pislogna.
Úgy elfog egy vad alázat,de
hiába gondolod;erös vagy
mert kitüzött pillád ernyed.
és teljesség hozó napon
ott áll meztelen tested. [W.B.]