 |
| Most még álmodok merészen míg keselyük felettem széttárt lebbentéssel feselnek félelmet s ha melankóliámban kesergek gondolataim menetén mámorban roppanok majd őrjöngve, csiszolom lázam hevesen hogy könnyeket merjek szivárványból. És ha ég hasad felettem telten ,öblösen böngészem a csillag menetet hogy merre feszeng , s netalán részegségemben introvertált lesz kedvem mind kevésbé restellem hogy csak ennyi a merszem s kezeimböl elvesztem mit egy életen megosztottál velem.[W.B.] |
2018. szeptember 14., péntek
A végrendelet---Vilhelem Margareta
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése