Ki tudhatná--Vilhelem Margareta

Ki tudhatná azt megmondani
mennyit köszönhetek neked
csak érzem ,de csöndesebben
hogy mindig tükör voltál nekem.

Milyen szó illik rád ,kedvesem
miféle áttetsző égi fényeknek
szikráiból szőjek hálót nevednek
mi szeretettel átfogná testedet.

Mert nem találok hozzád hasonlót
Te magad vagy hozzám azonosuló
tükrödben képem csupa rózsaszirom
csend van szívemben ,ha veled vagyok.

Hangod hangommal összekoccan,
s szeretve lángokkal szakadatlan ,
látom kinyúlt ölelésed átsuhanva
csillagfényként, örökké magamban.

Csak ringass tovább szerelmesen ,
s táncoljunk zenére könnyedén
álom és valóság határánál szemlesütve
megfürdessem lelkem a szemedben .[W.B.]