- Oly édes semmiségben tétlen
az égbolt csillagos fényében
testem még ring ölelésedben
s csókot súgsz holdnak éjében.
Belém vésődött finom lelked ,
néma érintések bársony lehelete ,
szemedben fény szikrázik felém,
s érzem vágyad pihen benne.
Mert eggyé olvadunk ördöngösen,
míg tejúton táncolnak tündérek ,
s boldog nevetés szédületében
színes életem búg ölelésedben.
Ajkam pirosló vérem tengere
minden vágyam benne keressed ,
kitárt karjaim lágy ölelésében
benne van szíved minden verése.
Csak egy perc míg magamba vésem
férfi akaratod gyöngeségeit ,
s testem szótlan szobor fegyvere
mi megvédi csókjaid üdvösségeit .[W.B.]
2015. október 1., csütörtök
Szerelmes visszhang----Vilhelem Margareta
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése