vándorlás az ősi otthontalanságra
megfagyott szél már egy- két napja
sodorja élccel az örömét magával.
Saját maguk erején felbőszülve
hajszolja egymást a Nap- Hold tere
mind sürübben kerülnek cserére
sietnek kajánul hogy ez se ,az se
érjen hamarabb , törvényt követve
kavargásba zavarodnak a tél hírére
párás ködös lesben szemtől szembe
a szél megtoppan e cseles kilengésre
itt is ott kifulladva, lengén cselekvésre
buzdul , s befúj vígan madarak fészkébe
remegteti a csipogó madársereg honát
s decemberi jéggel körbefújja csókját .
Majd vastag ködben leszáll mindenfele ,
jelképnek képzeli az Advent lángolását
álmokat kecsegtet az ünnep vasárnapján
igazolja a december törvényes életmódját.{W.B.}
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése