2018. szeptember 15., szombat

Szerenád az éjben---Vilhelem Margareta

Nagy tervek érett gyümölcse,
mindig más ölébe hull ,
míg senkik vígan beszélnek
szívem csatázik vadul.

Átkos dölyfös büszkeség
sorsom életelve
míg mások vígan lebzselnek
csókjaim röpke percek .


Minden nap szomjjal ébredek
kis vágyaim oly nagyok ,
hiába csendesül tüzes szívem
reggel mindig újra kezdem .


Minden fáj az omló éjben
kicsikart gyötrelem élén
míg hideg télnek takarója
árnyként hull a homlokomra.


Mennyi szikrás gondolat sor
lüktet agyam sejtjeiben
féltően őrzöm felhevülten
titkos vágyak felejtésében. .[W.B.]

Még lehet---Vihelem Margareta

Ne keresd azt
aki már elment ,
rövid távon lehet szeretett ,
rothadt fa levelen
sincs már erezet
a szél sem fúj hiába
ha nem gyűlnek fellegek ,
békés gondolatban
minden belefér
s ha fordul a nap
süthet a nap feléd .
Bársonyos kék égen
virít a kikelet
arany napsugárban
fordulhat életed,
föld mélyében is csírázik a mag
szebbnél szebb időket
ömleszt a tavasz ,
örök fényességben
kezdödhet értelmed
várni kell egyre 
az örök kikeletet. [W.B.]

Vészharang--Vilhelem Margareta

Ténferegek zátonyra futott létben
ajkamon keserű illatú hangulat
vértelen sápadt szomorúságom
unalmában semmit nem fakaszt .

Már semmi sem vigasztal épen
csak hamvas leplek kéksége
kering fájdalmam őszinteségén
s miértekkel felel ébredésem.

Becsapott veszélyes érzelmek
buzgalmukban adnak és kérnek
reményeket hosszan pecsételnek
hangulatomban csak varázs ének.

És hol itt hol ott toppan szerencsém
futnak szemem előtt remények
csatáznak holmi zavaros szavakat
fölöttem próbálnak osztani érdemet .

Csúfos kegyetlen törvények
nem végeznek semmi jótettet ,
szivemböl kitépem emléked
egy borongós hajnali reggelen [.W.B.]

Sipol a vonat--Vilhelem Margareta

Hiszen az élet egy vonat
jövőbe lángol füstje ,
sípolva robog messzire
szemeink éltető kékje .

Orök mozgó vész féken
belénk simul a veszedelem
kíséri álmainkat a jövőbe
színesen rendre , törvénybe .

Füstje fürdik a borongós égen
gondjaink suhannak messzire
s virrasztunk vadul ,tüzesen 
szívünk sír a messzeséggel .

Vérünk alvadó rög cseppek
átutazik rajtuk egy rege élet 
keserű bor dal valahol zeng
fülünkben vígan ünnepelnek.

Bús álmokat időben zeng
a csillogó sin pályák köde
életünk megállója helytelen
állomásunk kifut rossz helyre .

Ragyogó sínpárok keresztjén,
sípol a vonat ék nélkül veszetten
babérral vagy akár könnyekkel
füsttel kísér mindig élet menete .[W.B.]

Vaku fényében ----Vilhelem Margareta

Folyton csak készülök
de egy helyben ülök
felhörpintem poharam
borgőzben füstölgök
buja fészkemben
átható szeplőtelen
arcot lázító
csillogó vaku
szemvesztő fényében.

Torkom kiszárad ,
bor nélkül szomjazóm
sötét árnyékom várom
hogy mégis eljussak
neves dísz estémre
a vaku csillogó
tükrös emelvényére ,
hol csillagom csillog
ünnepelni készen
a tompa vakufény percet.

De poharam nem enged
kéjjel kéreget
lábaim nem visznek
messzire ,
csak forog körülöttem
a világnak négy csücske ,
s én rímek szeretője
borban keresem
sötét dicsőségem ,
míg kocsmai szalmaszéken
villanó vaku kacsint nekem . {W.B.]

Tavaszi szösszenet----Vilhelem Margareta

Lángoló szívek,szines rózsák
egyértelműen ünnep ,
tétova léptek, suttogó szavak
tágra nyílt karok
hullámzó erejű öröm ragyogások
bársonyoz rajtuk 
éles lelkesedést, zene hangokat .

Virágba borul a tavaszi áradat
izeg -mozog minden
harmatozik szerény ködös hajnalt
feloldva ridegséget ,
lányok keringőznek felemás dallamra
s félelmetes ütemek
törnek fel belőlük csengve -csillogva.

Lányok viháncolnak ringó lépteket
szoknya ráncok perdülnek
kézről kézre pattannak illem párok
parfümös apróságok
szapora gyorsasággal forró lázzal
ficánkolnak négy kezest
míg sürü zápor orvul közbeszól . [W.B.]

Tüzes szikrák----Vilhlem Margareta

Piros szájam csókos méreg
rátapad sápadtan a vétek
egykor tüzes börtön ketrec
ma már vétkek útján pereg .

Szívem lüktet önfeledten
árnyékom ringatja csendben
szívem lakatkulcsnak helye
arcom sejtelmes holdtölte.

Ma csendesednek keserű lázak
csókok helyett szomjas vágyak
kergetőznek bűnös szenvedéllyel
gyönyörű vétket vésnek kéjjel .

Hol ünnep volt, ma harcok tere
bűnben szökött minden bennem
tüzes szikrák ,forró könnyek
a hideg szélben megdermednek .[W.B.]

Bünbe esés----Vilhelem Margareta

Sejtjeimben mint férfi illata
párázik tisztán
a vágy búja forrósága ,
s a szerelem szonátája
melyben az alázat
csókig vibrál ,
gyorsan pergő zene szóra
nem kímél ,
ha ajkadon forró csókom
simogatja arcod .

Kemény férfi karod 
tüzesen tárul felém
szenvedéllyel ,
oly bizsergést szitál
könnyelműséggel ,
s lelkem vadul muzsikál
szívem zavaros áramán
vad gyönyörökkel
összekötve lelked és testem.


Mert test és szív egyesülése
nem harcolhat végtelen
szigorú törvénnyel 
sisteregve ,
csak a titkos bűnbe esés
kacag részegen ,
fészket keresve a testben
szeszélyesen pihegve
a vágy szeplőtlenségével ,
hogy uralkodjon feletted
zavaros kínok mellén ..[W.B.]

Ott leszek-----Vilhelem Margareta

S ha messze is visz utad
utolszor ,
várakozok ,
mert visszaforduláskor
ugyanott találod
az örök pillanatot
tavaszi csókom
kehelybe foglalva
ringó alázattal
kezembe tartva .

Egy parányi villantásban
örült lüktetéssel
zárt ajkamban
dobogni fognak
suttogó szavak
mik várnak
lágyan ,halkan 
simogatóan ,
ne hagyj magamra
végzetként.

S öntudatlan merész vágyak
csapdába sepernek újra 
ott ahol lobban a vérem ,
forróság vágya ereimben
egy parányi pontban
vad hévvel
kapaszkodik,
fájó lázban ,
mert mindörökké várlak
végső alázattal .[W.B.]

A kisunokám tiszteletére aki ma született---W.B.

Érzelmekkel keltem reggel ,
fejemben forogtak gondok 
de talán a legszebb álmom 
végre mégis megvalósult .

Isten hozta gazdag létbe
hol a Világ egy nagy nyomor
de a friss test az Isten szeme 
bennem mély nyomott hagyott.

Kívánom ősi hagyatékkal
legyen ember emberséggel 
szépítse meg a világ sorsát
szívében maradjon nyomom.

S ha néha szenvedne a teste 
majd csillogása múlna részben
jusson eszébe a mai áldás ,
                                hogy az Isten szerencséje.[W.B.] 19.03.2017

Ne keress---Vilhelem Margareta

Ne keress ,
mint vad veszedelem 
magadhoz ne vezess,
fejemben
zörög beszéded
kiszenvedve .

Az hogy lettél 
és nem lettél
számomra érdektelen
egy néma vendég
semmiség 
és mégis elég .


Üres szavakkal 
illettél ,
lilába tódult intelmed
nézésed sötét
a bűntudat likán 
jósoltál 
reményt .

És csak kérdem ,
mi voltam neked 
egy férfi nyűg ,
vagy nyereség
melyben könnyen
inogott 
a tévedés .

Ne keress ,sosem
vészesen 
semmi leszel
vergődésedben ,
érzéketlen félszeg
ellenség.
leszel nekem . [W.B.]

Még várj----Vilhelem Margareta

Várj ,
maradj egy percet
míg homlokomról
hajad illata elszáll
s az óra megáll 
sóhajtó lázzal
könnyeztet szemet
kéjjel
örjöngéssel.




Várj ,
maradj egy percet
míg csókod ajkamon
bűnt fakaszt
harmatos arcomon
tavaszt tapaszt
csalóka vágyat
s visszatart
várj,
maradj egy percet.[W.B.]

Vesztegzár----Vilhelem Margarta

Félelmetes nagy Világban
repülnek szürke beszédek
remélsz egy kis vigaszt
de holtan esnek
árkon-bokron
hogy megvessék
örök bálványod kincsét
egy kis sminkelt szépséget ,
s kárörvendően libegnek
feletted meztelen .
A szavak jönnek,mennek
te várod,hogy mi marad
melletted
de csak apró törmelékek
oszolnak végtelen
vékony járdán tömörülnek
nehezet cipelnek .
S fáj talán a megvetés
hogy csak settenkednek
körülötted ,
míg az utcai zavartság nesze
csak apró ellenvetés
megvetnek
feslett csillagok felett ,
senki sem felel
a légbe jajdult beszédedre .{W.B.}