Az élet törvénye-----Vilhelem Margareta

Bizonyos korban ,enyhül minden
rengeteg emlékkel hátad mögött
könyveidet sorra elolvastad régen
viseltes ruháid a vállfán lengenek..

Néha átjár az izgalom keservesen
megperdült kedélyed szertelen lesz
de odabenn szóváltás tördeli lelked 
és pánik üli meg aprócska szíved .


Nem terveztél semmit sem előre
balga mosoly húzódik arcod ráncán
kis vas keretbe zártad jövőd titkát
jégbe fagyasztottad arcod mosolyát. 

Levetett cipők sorakoznak rendre ,
magányodban nincs hova menned ,
bezárt ablak miatt dohos levegőben 
biztos nem szeretne a volt kedvesed. [W.B.]