tudom sorsom megpecsételem
nehéz percek lágy talaján
megpendülök vágy tavaszán.
Sokat kérek s rádöbbenek
nem birkózok nehéz időkkel
felismerem önkéntesen
csúszós talaj felhengergeteg .
Voltam merész ,követeltem
vállamon hordoztam keresztem
voltam szédítő ragyogó némber
és mégis csatám elvesztettem.
Nem szándékom állni lesben
könnyen becsap minden ember
hiszékeny talajon mendegélek
magamból indítom kérelmem.
Versenyt futok az időmmel
én lemaradok ö rohan előttem
bűnt forral keservemben
repülhetek hogy elérhessem .
S ha talán még többet kérek
segély kiáltásra felébredek
s varom szent hivatásom részét
egyenletben szedem az eredményt. [W.B.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése