Bonnie Tyler : It's A Heartache / Ez egy szívfájdalom (magyar felirattal)

Nincs kivétel------Vilhelem Margareta

Lassan már, minden mindegy lesz
nem aggódom magam miatt ,
szerencsére csak felvetem a kérdést
vajon milyen lesz a változat.

Az idő megy ,nem kérdez részletekig
de érezteti hatalmát ,
valahogy egyensúlyoz a végletekig
majd rád csapja markát.

Sóhajtunk nagyokat, telítettséggel
habzsolunk kitátva szájat ,
figyelmen kívül hagyjuk önteltséggel
vallainkra terülő időszálat .


Utálattal boncoljuk testűnk öregségét
szívünkben ritmus zavar ,
félúton megállunk, látva törékenységét ,
belénk mar az iszonyat.

Törvénybe szabták az idő menetelést
lépést tartunk vele ,
repedésekből halljuk az árnyak nevetését
senkinek sem lesz kivétele . [W.B.]

Nyitott képzeletek------Vilhelem Margareta

Vágyamba tűzdelt kis bimbók
szaporán nyitják szirmaikat
megduzzadnak áthágásokon
és én csak hálásan mosolygok.

Beragyog egyre a testi fájdalom
szívem gyanútlan pihe álmában
magamba zárul halk változásom
várom hogy szülessen virágom .

Elzsibbadt ösztöneim ébrednek
szétterülnek itt a szívemben ,
hirtelen tőrnek rám melegen
illattal teli balga gyönyörűségek .

Visszavárt vágyam leng felém
alázatomban fészkel a kudarc ,
könnyű szél sepri végig testem
felkorbácsolja kihűlt reményem .

Szárnyalnak felém öröm hívások
férfi csábító , mosolygós ösztönök ,
amiből bekövetkeznek képzeletek ,
de marad egy szempont ami nyitott. [W.B.]

Múló napok------Vilhelem Margareta

Emlékszel a parki sétákra
kockás szoknyám szélére ,
arcunk bája s fiatalsága
tükröt vetett árnyékunkra..

Nem igen sétáltak emberek
az ősz rajzolta körül magát ,
a sötét fák s hulló levelek
becsurogtak titkos réseken.

Bolond jó kedvünk támadt
sötétben bőrünk összeért ,
közel volt ajkamhoz ajkad
szemeink nagyok és sötétek.

Néztük a csillagos égboltot
zöldes szemed úgy ragyogott
amit adtál akkor,szerettél tudom
most merre vagy ?Hol lakol?

Sok nap telt el azóta, évek
most egyedül sétálok a téren ,
de minden fán és hulló levelén
más ember mozdulatát lelem.

Ígértél örök szerelmet, folyton
édes illatod most is itt van ,
mint egy tolvaj mindent lopok 
a kockás szoknyában vagyok .

Minden lépésben látom lépésed
minden fában alakod faragtam
összeszedtem a hulló leveleket
minden levélben a te emléked .

Én vagyok hibás nem vigyáztam
nem voltam eléggé éber kuvasz
míg fák hulló leveleit számoltam
elcsaltak téged , rég elsodortak. [W.B.]

Menekülés -----Wilhelem Margareta

Nem érzi hogy nem szereted
boldogan fekszik melletted
megremegsz ha hozzád érve
keze, ráesik testedre
libabőrös lesz tested
mellkasodban szorul szíved ,
rég nem szereted
ezt az embert
felkelsz 
az álom kerülget.
Valamikor láng és vágy lengett
tele volt az élet
csak tested akarta 
lelked nem bírta ,
így ölelésed hideg lett ,
menekülni próbálsz tőle.

Egyszer mindig nyílnak szemek
gondolsz tévelygésedre
a megcsalt férjre
s a hazug ölelésekre
a titkos szeretőre ,
ki befészkelte magát lelkedbe
s mosoly fut át szemeden
ablakot nyitsz a sötétben
érzed ahogy szellő lebben
szívedbe szent a béke 
s visszafekszel melléje ,
de nem szenten ,
mert fájásod felremeg
és arra gondolsz 
ki vár téged
holnap éjjel ,
forró öleléssel . [W.B.]

En és az orangyalom

Nem voltam soha nagyravágyó 
nem kerestem glóriát ,
mosolyban fürdött, lelkem vágya
s nem volt soha palotám. 

Sokszor hittem magam boldognak
lüktetve vert kis szívem
sóhajom ringott kék hegyormokon
elseperni nem mertem.

Szívemben lakatos zárt titok volt
romantikám fellegekben ,
volt hogy vérem fel-fel robbant 
majd halkan leülepedett .

Ma homály lett őrangyalom képe
rég nem hozza örömmel
szép dalokat, mik régen kísértek
gátat épített elémbe.

Mindenből kijutott fehér-feketén
ma csak sáros áradat ,
némán csúsznak el éveim igéken
kibuggyanó könny a tavasz .

Most gyors hervadás tündére lettem
minden múlik mellettem
láthatatlan kéz csúfosan leteperhet
holnapra mindenki elfelejt. [W.B.]

Lara Fabian : Pas Sans Toi / Nélküled nem (magyar felirattal)

Bonnie Tyler : It's A Heartache / Ez egy szívfájdalom (magyar felirattal)

Pandora szelencéje---Vilhelem Margareta

Mily hamar lazul a kötelék
vergődünk míg jön végzetünk
érzelmek múlnak , örök létek
hánykolódnak, múlt nélküliek.

Sajog bennünk a lehetetlen
hogy pont azt nem tehettük
ami megtörtént, érthetetlen
számunkra az élet törvénye.

Míg kutatjuk annak a rendjét
az ellenünk áradó szövetség
különbséget kész tenni felettünk
pártatlanul - fájó értelemben.

Lehet az idő amiben születtünk
nem a miénk volt, csak érettünk
sodorta utunk túl menedéktelen
varázskövet torlaszolva előttünk.

Így oldódik lassan-a laza kötelék
vissza nézünk a múltra- érettünk ,
karjaimban még meleg a tested ,
de csókod a számon már kihűlt. . {W.B.}

A kalitkába zárt szerelem----Vilhelem Margareta

• Sokáig rab voltam édenemben
  mások kacagtak kárörömmel ,
  véresre kapartam kalitkámat
  míg barátkoztam félhomállyal.
  
  Senki sem törődött már velem 
  siratni magam nincs kedvem
  kevélységből vagy csak gőgből .
  panaszom halk volt bensőmből .
  
  
  Csak azt szeretném valahára
  színes villám üssön kalitkámra
  várnom kellett az indítvánnyal ,
  ha beleestem ki kell másszak .
  
  Egy nap felkerekedett vágyam
  énekelni kezdtem kalitkámban
  a pimasz úr megborzongott
  telt rosszindulattal ajtót nyitott.
  
  No ,most ezen bosszút állok
  szolt az úr s bosszút is állott ,
  Sebaj ! szóltam van megoldásom
  szívből szórtam reá az átkom.
  
  Szörnyű volt azon éjjel álmom
  magam tovább is kalitkában látom
  szomjas torkom ,érzem fulladozom ,
  ájulást mímeltem de nem volt okom.
  
  Azon éjjel csoda -kinyílt zárkám ajtója
  lásd szárnyaim nőttek azon nyomban ,
  szívem zakatolt lüktetett monoton
  halkan repültem ,most vigadozom . [W.B.]

Belefáradtam---Vilhelem Margareta

• Mikor még szerettük egymást
  néma terveket szőtt a nászágy
  lázasan izzott bennünk a világ ,
  álmodozva néztük virágzását .
  
  Külön kaput törtünk magunknak
  örvendtünk a fiatal bátorságnak
  eltereltük a köveket más útra
  két kezünkkel emeltünk falakat.
  
  Csendes órában nőtt a birtokvágy
  zöldes- fekete volt ,rosszat jelentett
  fákról madarak is minket figyeltek
  tudták szerelmünk egy háború lesz.
  
  Reggeltől estig földre szálltunk ,
  magunk sem tudtuk egyre az okát
  mindkettőnket marcangolt az önvád
  hideg kezeink akaratlan szétvált .
  
  Ma már tudjuk mindennek értelmét
  játszottuk egymással az öröklétet
  egyikünk jobban felülkerekedett
  kihulltak csókunkból az érzelmek.
  
  Lehet én voltam hibás , talán te magad
  felrúgtunk több évek boldogságát ,
  most mind sötétebb a ház ablaka 
  virágjaink is hullnak szint fakasztva.
  
  Belefáradtunk kemény harcunkba
  szeget ütött a szomorú változat ,
  feltör minden az én fáradságomban ,
  de a világom még benned maradt. [W.B.]

HAPPY WEEKEND