Emlékek között-----Vilhelem Margareta

Néha megkísért fáradtan a gondolat
hogy emlékeimben kutassak szelíden
könyvlapok közt elapadnak irigyen
megkopott tények miket a sors kimért ,
de már csak sutba dobott szemét.

S ha kinyitom új életem szelencéjét
kivillannak rejtőzködő rongyok közül
dús csipkével díszített gombolyagok ,
miket visszatekerek , s önmagamban vagyok
rendet teremtve élményeim között .

Mert fáj az utam hossza a végéig
bár megkísért a fájdalom mindvégig
nincs hiányom meztelen élményekben
megvillannak színes szálai a múltnak,
én visszatekerem valós gombolyagom.


Markomból kihullnak arany szál minták
szorítom ujjaim de mind jobban futnak
szaporán csillognak színei múltamnak
volt és nincs idők zuhatagából szaladnak
én csak tekerek egyedül magamban./W.B./