Csak akkor-----Vilhelem Margareta

Szememben az igézet szivárványa
kőrül rajongja tested
míg ajkamon cseresznye virága
szelíd varázsban
bontogatja szirmait hófehéren
csalogatva szerelmed.

Sóhajom messze száll nehezen,
de te nem felelsz,
büszke arcodon hideg érdem
s győzelmed
langy szellőként száll felettem
mint megvető értelem.

Mikor ajkam feltörő vágyat
csókol szívedbe
lehet derűs kék pillanatodban
hűségre ébredsz,
s mosolyom csalóka bűvöletében
megértesz
szemeid sugara besüt szívembe
s tűzzel éget,

s akkor szeretnék feléd közeledni
szerényen,
mikor a lángoló Napban kavarog
arcod a fényben,
s mikor nem gondolsz hidegséggel
zavart szemeimre,
akkor hozzám, ne maradj könyörtelen
szerelmemben.