Kifakult élet----------Vilhelem Margareta

Kifakult érdemek átszúrt rongyon
tördelt imák térden toporgók,
szenten hirdetett rút Világ képe,
előttünk fekszik sorsunk sejtjeiben.

Morcosan a Világ , harcában hörög ,
kitágult orrcimpákból a bú csöpög
tágra nyílt szemekkel követed élted,
vajon meddig bírja sebesen a lépted?

Van ott a csúcson még jelenlét érzet,
ha bírja derekad hajlongsz beszédet ,
ámító készséggel túlfűtött hévvel
számolod magadban a hiány érzeted .

Mert van egy út, amit megérlelsz
tested sejtjeivel hozzá beszélhet
átrohangált életed kevéske érdeme,
hogy voltál múltban és van jelened.

Történelem meséli a kiégett éveket ,
min átcsúszott tested,s lassan széled ,
rácsos falakon látod a megtörténtet
bárhogy is őrködsz szenvedés az élet.[W.B.]