2018. október 21., vasárnap

Még csak ma ----------Vilhelem Margareta

Csak ma legyél nekem,
mosolyt olvasztó sugár,
karjaidban forró láng
kényszer csókok nyarán.


Tegnap a köbe vésett alázat
szerelmünk hűs árnya lett
hűséggel csókoltam talányt,
víg testtel építettem hívást .


Csak ma legyen kegyelem ,
vessük kőbe a bús lázadást ,
s forrjunk eggyé örök ütembe
száz ajkú csókok örömére .



Csak ma az, amikor döbbenet
múltunk arcára csodákat ül,
sorsunk mag, mit földbe vetettek
bőkezűen az öröm tündérek .


Hálásan hordom szerelmed
mi aranyos burokként véd 
kedvemet kebleden érlelem ,
az örökké élő hűségedben.[W.B.]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése